2014. június 20., péntek

A Természetvédelmi Világszövetség új Vörös listája a kihalással fenyegetett fajok számának növekedésére figyelmeztet

A Vörös lista az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre, és mi is többször hivatkoztunk már rá a blog története során. Értéke felbecsülhetetlen a természeti értékek megőrzésében, a biodiverzitás fenntartásában. Ezt a listát olykor aktualizálni, a "jelenhez" igazítani szükséges.

A háromöves tatu, a 2014-es labdarúgó-világbajnokság kabalaállatának
választott emlős is veszélyeztetett
Ezt tette meg nem is olyan régen a Természetvédelmi Világszövetség, amely a fenyegetett fajok számának növekedésére is felhívta a figyelmet. Az aktualizált Vörös lista szerint több mint 73 ezerre (pontosan 73 686-ra) nőtt a felsorolt fajok száma, és közülük 22 103-at fenyeget a kihalás veszélye (2009-ben más volt a két szám: 47 677 közül 17 291 fajt fenyegetett a kihalás). Azonban ez a szám még mindig nem fedi le a bolygónkon élő fajokat teljesen, így a Természetvédelmi Világszövetségénél célul tűzték ki, hogy 2020-ig a fajokról még teljesebb képet adjon a lista, abban 160 000 faj adatai szerepeljenek.



Az idei összesítés szerint a mérsékelt övi papucsorchidea-formák 79 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. Ennek oka elsősorban a növények természetes élőhelyeinek elpusztítása és a vadon élő fajok kereskedelmi célú begyűjtésének terjedése. A papucsorchidea-formák nemzetközi kereskedelmét egyébként erősen szabályozzák, de mindezek ellenére a Cypripedium lentiginosum orchideafajból kevesebb, mint 100 egyed maradt Kína Jünnan, és Vietnam Ha Giang tartományában, a túlzott gyűjtés és erdőirtás miatt.

Az ötvenedik évfordulóját idén ünneplő Vörös lista idei frissítése megerősítette azokat a jelentéseket, amelyek szerint a jelenleg Földön élő 101 makifajta közül 22 faj kritikusan veszélyeztetett, vagyis a bolygó legfenyegetettebb gerincesei közé tartoznak. Az állatokra a madagaszkári trópusi erdők kiirtása jelent fenyegetést: a politikai bizonytalanság és a növekvő szegénység miatt a szigetországban felerősödött az illegális fakitermelés, és a makik húsért való vadászata is egyre égetőbb problémát jelent.

A Japánban különleges ínyencségnek számító és az ország legdrágább halételeként ismert japán angolna (Anguilla japonica) a veszélyeztetett fajok közé került az élőhelyének elvesztése, a túlhalászat, a vándorlásának akadályozása, a szennyezettség és a változó óceáni áramlatok miatt - olvasható a Természetvédelmi Világszövetség vörös listájának honlapján. Hanyatlása miatt más fajok - úgymint az ausztrál angolna – kereskedelmi értéke megnőtt.

A lista idei összeállításakor a 2014-es labdarúgó-világbajnokság kabalaállatának választott háromöves tatu (Tolypeutes tricinctus) természetvédelmi státuszát is felülvizsgálták. A Brazíliában honos faj egyedszáma több mint harmadával csökkent az elmúlt 10-15 évben, mivel az állatok a természetes élőhelyük mintegy 50 százalékát elvesztették. A háromöves tatu a sebezhető kategóriában maradt.



Első alkalommal vizsgálták meg a vörös lista összeállításához a Kajmán-szigetek nemzeti virágának számító Myrmecophila thomsoniana állományát: a növény a veszélyeztetett kategóriába került. Az idei kiértékelés egy sikertörténetet is felfedett: az Izraeli Természetvédelmi és Park Hatóság erőfeszítéseinek köszönhetően a kizárólag Izraelben élő Yarkon szélhajtó küsz (Acanthobrama telavivensis) halfaj a vadonban kihalt kategóriából átkerült a sebezhető állatok közé. A faj élőhelyét az aszály és az öntözést célzó vízlecsapolás károsította, ám utolsó vadon élő példányaiból 120-at befogtak és a Tel Aviv-i Egyetemen fogságban tenyésztették. Populációjuk igen megnövekedett, miután 9000 laboratóriumban született küszt engedtek vissza helyreállított élőhelyükre a Yarkonba és más izraeli folyókba.

Ha tetszett a bejegyzés vagy szereted a hasonló témákat, úgy csatlakozz hozzánk a Facebookon, a Twitteren vagy Google+ oldalunkon!

A felhasznált kép innen származik.

1 megjegyzés:

  1. Víz visszatartással, egyáltalán a vízgazdálkodással árpád-kori eleink is (a mostani vízgazdálkodásunknál nagyobb) sikerrel foglalkoztak. Hasznos lenne megismerni azt, amit Takács Károly régész immár 15. éve felismert, és előtte megkutatott.

    Takács Károly rövid
    http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-067/Takacs.pdf

    Takács Károly hosszabb
    http://epa.oszk.hu/00400/00414/00001/pdf/takacskaroly.pdf

    VálaszTörlés

Blog Widget by LinkWithin