2014. május 14., szerda

Május 15.: az Állat- és növényszeretet napja Magyarországon

A szóban forgó nap nem arról szól, hogy ki kell menned a parkba és meg kell ölelned az összes fát, vagy ha rálépsz egy egér farkára, akkor Mozart Requiemjére kell sírnod. Hiszen amellett, hogy furcsán néznének rád, elszállíthatnak olyan helyre is, ahol bizonyos adminisztratív okok miatt az ajtókon csak kívül van kilincs.

Szima Andrea (állatkerti gondozó) egy megmentett
macskabagoly-fiókával
Május 15-e ugyanis hiába az Állat- és Növényszeretet napja Magyarországon, és hangzik ez az elnevezés bármennyire is furcsán, ez a nap - szerintem - főleg a gyerekeknek, illetve az ő szüleiknek szól (persze ha más részt szeretne venni az ilyenkor meghirdetett programokban, akkor senki sem kívánja megállítani). A nap eredete 1994-re nyúlik vissza, kezdeményezője a Fővárosi Állat- és Növénykert volt, akik egy speciális akció keretében ingyen engedték a gyerekeket május 15-én az állatkert területére (2014-ben nincs ilyen akció).

Az Állatkert szóvivője szerint „mára rengeteg hasonló jeles nap van, amit meg lehetne nálunk is ünnepelni, ám ez szervezéstechnikailag kivitelezhetetlen.” Hanga Zoltán hozzátette: „Ezek az ünnepnapok néhány éve inkább több napos fesztivállá alakultak át az állatkertben, hiszen például ha májusban valamennyit megtartanánk, szétforgácsolná a hónapot.” Ennek ellenére számos helyszínen várják a gyerekeket szakmai programokkal, melyek hozzájárulnak, hogy a jövő generációja környezettudatosabban élhessen.

Fóka show a Fővárosi Állat- és Növénykertben
A napnak/programnak mai napig célja, hogy a szülők/szervezők megerősítsék a gyermekek természetszeretetét, ezáltal a kicsik környezettudatos felnőttekké váljanak, miközben a természetről/környezetükről történő folyamatos gondoskodás és felelősségvállalás folyamatosan jelen van életükben. Mivel minden tudás alapja a megismerés, ezért hol máshol láthatná a gyermek jobban a természet sokszínűségét, hol csodálkozhatna rá jobban az élőlények változatos viselkedésére, mint egy állatkertben? Természetesen egy állatkert "csak" kóstoló lehet a világ élőlényeinek bemutatásában, de a hely esszenciája miatt kiindulópontnak tökéletes. Ráadásul a Google munkásságának köszönhetően a Fővárosi Állat- és Növénykert útjait a monitoron is bejárhatod (de az épületek belsejében nem tudsz virtuálisan sétálni), viszont személyesen sokkal jobb. Tanúsíthatom, itt lentebb a digitális részt ellenőrizheted is, indulás a bejárattól:

A kezdeményezéssel kapcsolatban talán voltak rosszindulatú megjegyzések ("az állatkertnek is profit van ebből a napból"), de hogy várhatná el bármely épeszű ember, hogy a világ minden tájáról származó állatok a Kárpát-medence közepén, olykor teljesen eltérő éghajlaton és környezetben találnak megfelelő táplálékot, személyre szabott élőhelyet? Inkább koncentráljunk arra, hogy az Állat- és növényszeretet napja kicsiknek és nagyoknak is jó program lehet, és emellett az általunk már többször hangoztatott egyéni felelősségvállalást is erősíti. Hiszen jónak lenni jó, és ha még érted/ismered is a körülötted élő világot, azzal csak te lehetsz több.

Zárásul pedig jöjjön egy könnyedebb, gyermeknek és felnőttnek is örömet okozó, valamelyest témába is vágó klasszikus: Egy boldogtalan sünnek panaszai a halovány Holdnál, Romhányi József tolmácsolásában.

Sanyarú sors, te szabtad rám gúnyámat,
céltábláját az emberek gúnyának.
Engem senki nem cirógat, becézget,
mert a bőröm egy kicsit recézett.
Hogy irigylem a nercet, a hódokat!
Nekik kijár elismerés, hódolat.
Hányszor kértem a bennfentes rókától,
hogy legyen az én ügyemben prókátor.
Könyörögtem: szólj a szűcsnek bátyuska,
protezsálj be prémesállat státusba,
vagy vegyen be legalábbis bélésnek.
De hiába! Nem enged a kérésnek.
Értékemért agyon sose csapnának,
nem kellek én se muffnak, se sapkának…
Így kesergett sündörögve, bujkálva,
míg egy fakír nem került az útjába.
Az felkapta, gyönyörködve vizsgálta:
-Jössz a szöges ágyamra, te kispárna!

Ha tetszett a bejegyzés vagy szereted a hasonló témákat, úgy csatlakozz hozzánk a Facebookon, a Twitteren vagy Google+ oldalunkon!

A legfelső kép az Origo fotósorozatából származik, ami itt érhető el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin