2014. május 10., szombat

Május 10.: a Madarak és fák napja

Habár a madarakra és fákra jó eséllyel sokan vigyáznak a mindennapokban, attól még lehetnek olyanok, akiknek a környezet- és természetvédelem ilyen formája nem annyira egyértelmű. Hogy ők idősek vagy fiatalok, város- vagy természetimádók, azt nem tudom, viszont a mai napot bő száz éve direkt az ifjúság természetvédelmi nevelése miatt emelték ki a többi közül: történeti áttekintés következik a Madarak és fák napjáról, amit különböző, az alkalomhoz kapcsolódó videókkal színesítünk. Legyen ez a nap ünnep, játék és pihenés!

Madarak és fák napja
1894-ben az USA-beli Pennsylvaniában Charles Babcock iskolaigazgató úgy vélte, hogy a madarak megóvása, védelme olyan morális kérdés, amelyet egy ünnepnap is tegyen emlékezetessé. Az óceán másik oldalán, az európai folyószabályozások és mocsárlecsapolások miatt a madarak élőhelyei összezsugorodtak, így az amerikai kezdeményezést követően pár évre, 1902. március 19-én Párizsban az európai államok képviselői a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében egyezményt írtak alá, mely után Herman Ottó barátja, Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját.


Ezután vált komolyabban a magyarországi neveléstörténet részévé a hazai természetvédelem: az Országos Állatvédő Egyesület 1905/1906. évi Gyermek Naptárában felhívást intézet a tanulóifjúsághoz ifjúsági állatvédő egyesületek alapítására. Természetvédő és erkölcsnemesítő célkitűzéseik támogatásáért Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordultak, aminek eredményeként az 1906. évi I. törvénycikk az említett európai egyezményt Magyarországon törvényi szintre emelte, majd az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert által 26.120/1906 számon kiadott Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) rendelet által került, melynek értelmében az elemei népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett “természetvédő” és “erkölcsnemesítő” szellemben méltatni a Madarak és Fák Napját.

Madarak és fák napja
A VKM az ifjúság állatvédelemre nevelését támogatva 1908-ban engedélyezte az Országos Ifjúsági Madárvédő Liga-mozgalom iskolai szervezését is. Sőt, 1912-ben Zichy János kultuszminiszter az Országos Állatvédő Egyesületet felhatalmazta „a madarak és fák napjának megünneplése, valamint ezzel összefüggésben az Országos Ifjúsági Madárvédő Liga szervezése” kapcsán a tanügyi hatóságokkal való közvetlen kapcsolattartásra is. A részletes adatszolgáltatásból tudjuk, hogy Ligát 1910-ben 291, míg 1913-ban 787 iskolában szervezték meg több mint 150.000 taggal.



Klebelsberg Kuno 1931-es rendeletéből kiderül, hogy az intézmény az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan “szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. A fákkal kapcsolatban az oktató “a fák jelentőségét fejtegeti”, a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa “azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”.




Az első világháború és az azt követő évtized alatt veszített jelentőségéből “ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény”. Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolja a szokás felújítását: “újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”. A miniszter rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó: Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. Klebelsberg meggyőződése szerint a hagyomány újraélesztésével “a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is”.

A második világháború alatt, majd az azt követő időszakban egészen 1990-ig ha feledésbe nem is merült, de kisebb jelentőséggel bírt a Madarak és fák napja (vélhetően amerikai eredete és a dualizmusban, később a Horthy-rendszerben történt meg-, majd újjászületése miatt).



Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről újra megtartandó eseménnyé emelte a szóban forgó eseményt: a hivatkozott törvény 64. §-ának (3) bekezdése szerint "Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság - különösen az ifjúság - természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia."

Így ha gyermeked az iskolában vagy egyéb program keretében nem ünnepelte a Madarak és fák napját, akkor felelős szülőként vidd le a környező játszótér környékére növényhatározóval fákat azonosítani (a madarakat direkt nem írom, mert őket nehezebb megfigyelni, bár egy próbát megér), de rossz idő esetén nézzétek meg nálunk, hogy melyik madár lett 2014-ben az év madara, vagy éppen tekintsd meg az év fáját, illetve a mindennapokra is ajánlom, hogy nézz filmet tollas barátainkról, a madarakról vagy csak magában egy természetfilmet is megtekinthettek családi programként. Nem bánsz meg semmit :)

Ha tetszett a bejegyzés vagy szereted a hasonló témákat, úgy csatlakozz hozzánk a Facebookon, a Twitteren vagy Google+ oldalunkon!

A felhasznált képek innen és innen származnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin