2014. április 20., vasárnap

Vasárnapi filmajánló: Vadvízország

Blogunk Facebook oldalán korábban már kitettünk egy pár képet a Szeged melletti, napjainkra fokozottan védett Fehér-tóról (egy újság segítségével), amik az éppen ott pihenő darvak életébe engedtek egy kis betekintést. Habár a tízezernyi daru miatt ősszel kiemelt figyelem irányul a Fehér-tóra, ma egy olyan filmet mutatok be, amiben láthatod, hogy mi történt Szegedtől kb. kilenc kilométerre bő hatvan éve, tavasztól őszig. Vasárnapi filmajánlónkban következzen hát Homoki Nagy István rendezésében a Vadvízország. (Szintén róla februárban már írtam, akkor népszerűbb művét, a Gyöngyvirágtól lombhullásig című természetfilmet dolgoztam fel.)

A Vadvízország c. film plakátja (feketenyakú vöcsökkel)
Hazánk első egész estés természetfilmje, a Vadvízország 1951-ben készült, majd 1952-ben Karlovy Varyban "A legjobb operatőri munka" díját kapta. A Szeged melletti Fehér-tó gazdag madárvilágának életmódját mutatja be népszerű formában, tudományos megalapozottsággal. Más helyen a következőt írták a filmről: "Ritkán vitték filmvászonra ilyen mértékben egy bizonyos vidék állatvilágát, természeti körülményeit. A képek szépsége, a fényképezés pontossága, a színeljárás kifinomultsága ebből a filmből valódi gyönyörűséget csinál. Az állatok szokásainak megfigyelése legalább egy évi türelmes munkát vett igénybe, amelyre a film alkotói az évszakok váltakozásán keresztül utalnak is, hogy az élet folyamatát a maga teljességében követni tudják. Az élettani lét izgalmas és feszültséggel teli drámáján keresztül a valóság igazi költészetté válik."

A forgatás helyszínének, a Fehér-tó bemutatásához segítségül hívom a Wikipédia szócikkét: az egykori szikes tó halastórendszerré történő átalakítása az 1930-as években kezdődött meg. Ezzel egy időben kezdte meg itt dr. Beretzk Péter szegedi orvos kutatásait. Javaslata alapján 1936-ban kapta meg a szegedi Fehér-tó egy része a helyi védettséget, majd 1939-ben az országos jelentőségű védett területek közé emelték. Az ember tájformáló munkája nyomán a területen mesterséges vízgazdálkodás alakult ki. A folyóvízzel való utánpótlás hatására kezdetét vette a szikes jelleg megszűnése, de ezzel az élővilág is átformálódott, csökkent a szikesekre jellemző fajok száma, például a székicsér, ugartyúk, széki lile előfordulása; más fajok, mint a szárcsa, vöcskök és egyes récefajok gyakorisága megnőtt.

Darvak a szegedi Fehér-tónál
A táj az ötvenes évek óta részben megváltozott, például a fentebb említett széki lile még jelentős részt kap a többi szereplő között. Lássuk mi történik az alatt az egy óra alatt, míg a képkockák peregnek: a film elején barna kánya indul neki a nagy Alföldnek, bevezet minket a tavak világába, tavasz van. Víz alatti petefüzérekből ebihalak, majd zöld varangyok lesznek, a parton virágerdő, benne fürtös gyöngyike. Piros lábú cankó rak fészket, kis goda és gulipán idegeskedik, utóbbi először ok nélkül. Amikor pedig tényleg a fészkét kellene védenie a gulipánnak, akkor tarka varjú fosztja ki azt. Széki lile futkos a parton, fiókái még nem nagyon mozgékonyak, majd mezei pocok siet haza cincogó kicsinyeihez; kotló bíbic lesi a közelítő fészekrablót, a sünt, majd később görény támadja sikeresen a vízisiklót. És mindebből csak azok maradnak életben, akik az esős hetek előtt elég magas helyre fészkeltek, vagy a vízszintnél magasabbra menekültek.

Széki lile
De a küzdelem örök: réti sas csap le a vigyázatlan pontyra, amiből később a varjak is jól laknak. A sas mellett réti héja les áldozatára, de a tőkés réce ügyesen rejti el kicsinyeit a veszedelem elől. Mellettük a földön is vadász jár: a görény keresi madarak fészkét, harapja ki a tojásokat, míg felette halászcsérek sikoltoznak (a filmben itt van egy-két olyan képsor, amivel engem végleg megnyert magának és hogy veled is megtegye, nem árulom el mi történik ebben a szakaszban :)). Később nyugalmasabb képkockák jönnek: a nádasban kikeltek a vízicsibék és a vízityúk kicsinyei, nádirigó fészkébe kakukk csempészi saját tojását, a vörös gém titokban neveli egyetlen fiókáját, míg a törpegém anyamadár életösztöne nagyobb, mint a fiókáihoz való ragaszkodás, amikor a réti héja támad. A fázós gólyatöcs kicsiket az anyamadár melegíti, majd később mélyebb vizekben gázol, ott, ahol vízibolhák és vízi atkák mozognak, mellettük hatvan pár lábbal tócsarákok táplálkoznak. De más is történik a víz alatt: egy növény állatokkal táplálkozik, míg a felszínen sárgán virágzik. Ugyanis a közönséges rence zsákmányát fehérjebontó enzimek segítségével emészti meg.

Ennyi alámerülés után térjünk vissza a víz felszínére: búbos és feketenyakú vöcskök keresnek táplálékot, majd a szárazföldre térve már a róka ássa el az odújában zsákmányolt pézsmapockot, miközben az ég kékje alól már vándorsólyom keres áldozatot a nyár végére felszaporodott vadkacsák között. Majd az ősz elején elindul a vándorok hatalmas serege idegen tájakra a láthatatlan országúton, amin a következő év tavaszán már Magyarországra térnek haza.

A Fehér-tónál a sekély vízben a vízjárás számtalan szigetet alakított ki.
A szigeteken juhászcsaládok települtek le, s azokat többségükben róluk nevezték el (pl. Korom-sziget)
A film dinamizmusa után most lassíts egy kicsit: mindez nem a teljes összefoglaló volt, de igyekeztem bemutatni azt lendületet, amivel Homoki Nagy István vezet minket végig a tájon, kukkant be üregekbe és fészkekbe, irányít kamerát égre és földre. Zárásként jöjjön hát a film, filmrecsegéssel és nádsuhogással íme a Vadvízország (jó ha tudod, hogy a 32:20-44:02 időszakban nagyon elhalkul):



Ha tetszett a bejegyzés vagy szereted a hasonló témákat, úgy csatlakozz hozzánk a Facebookon, a Twitteren vagy Google+ oldalunkon!

A felhasznált képek innen, innen, innen és innen származnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin