2014. április 11., péntek

Fecskék védelme Magyarországon

2010 a fecskék védelmének éve volt Magyarországon, ami annak volt köszönhető, hogy a hosszútávú vonuló énekesmadarak között más fajokhoz képest több veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutatnak. Ennek hátterében több ok is szerepel: az élőhelyek átalakítása; az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása; a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás jelentette környezetszennyezés; a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása; a klímaváltozás hatására az extrém száraz, vagy éppen ellenkezőleg a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra van szükség.

Sár fészekanyagot gyűjtő molnárfecskék
A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj: a partifecske, a molnárfecske és a füsti fecske egyedei hamarosan ismét láthatók lesznek, már útra keltek Afrikából és várhatóan április második felétől érkeznek majd haza, de itthoni költésükhöz a feltételek megteremtése mindinkább emberi gondoskodást is igényel.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ornitológusa kiemelte: a globális éghajlatváltás következtében felborul a természet több évezredes megszokott menetrendje, ez pedig többszörösen nagy próbatétel elé állítja a költöző madárfajokat, ezen belül is a nálunk fészkelő fecskéket.

Sár fészekanyagot gyűjtő füsti fecske
Ezek a madarak ugyanis különösen érzékenyek a környezeti, éghajlati változásokra, mert kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak. A szúnyogok, legyek viszonyt esős, hűvös napokon megbújnak. Ilyenkor például a cinege átáll a magokra, a gólya mezei pocokra vadászik, a fecske viszont éhen marad. Az éhező fiókák felélve belső energiatartalékukat fáznak is. Felmelegítésükre a szülők kiröppenés helyett a fészekben maradnak és gyakran előfordul, hogy néhány napon belül az egész legyengült fecskecsalád elpusztul. Ráadásul a tetemek miatt a következő fecskegeneráció nem tud beköltözni a fészekbe, így az ő létük is veszélybe kerülhet - mondta el a szakember.

Hozzátette: a fecskék élettere a nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása nyomán egyébként is szűkül, ezért az ereszek alá, erkélyek zugaiba műfészkek, az udvarokban építőanyagként szolgáló sárkupacok kihelyezésével megkönnyíthető a madarak élete.

Partifecske
Orbán Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a fecskék a hosszú vándorlás alatt is ki vannak téve az időjárás szeszélyének, olykor a vad viharok vagy a szárazság miatti gyér táplálék tizedeli a kolóniát. Az évente ismétlődő túlélőversenyből hazatérő győztes madarak május közepéig felerősödnek, párt keresnek és nekilátnak a fészek építéséhez. Ezután 4-5 fiókát nevelnek fel, a nyár közepén pedig újból költ a fecskepár. Új jelenség, hogy az egyre gyakrabban elhúzódó nyarak eredményeként a fecskepárok sok esetben harmadszor is költenek, így próbálva a faj fennmaradását erősíteni.

Ennek ellenére az állomány az elmúlt évtizedekben a felére csökkent, az idén - az ornitológus szerint - a fecskék száma 200 ezer körül alakul. Ha ez a tendencia folytatódik, a fecske néhány éven belül legfeljebb mutatóban fordul majd csak elő, pedig fontos szerepet tölt be a természet egyensúlyának fenntartásában. Az éghajlatváltozás kísérőjelenségeként ugyanis olyan, eddig a trópusokon és a mediterrán égövön honos paraziták, kártevő rovarok jelennek meg a Kárpát-medencében, amelyek az emberre is veszélyt jelenthetnek. A fecske viszont az egyik leghasznosabb ingyenes szúnyogirtó, ezért is célszerű a környezetünkben élő fecskék kiszolgálása műfészkekkel, sárszigetecskékkel - jegyezte meg az ornitológus. 

Habár az utóbbi évekből nem találtam adatot, a molnárfecske, a füsti fecske és a partifecske egyedszáma Magyarországon 1999 és 2009 között jelentősen csökkent:




Az okokról - a fentieken túl - további részletek megismerhetők a Fecskefigyelő oldalán, és ha valaki szeretné "bejelenteni" a fecskéjét, annak figyelmébe ajánlom az MME Fecske- és Gyurgyalagfigyelő Adatbázisát, ahol rövid regisztrációt követően rögzítheti a megfigyelés adatait, ezzel hozzájárulva a teljesebb felméréshez. A komoly témát két kis érdekességgel zárnám:

  • A kutatók valószínűsítik, hogy a molnárfecske, hasonlóan a csak nevében fecske sarlósfecséhez, gyakorlatilag nem száll le, a levegőben alszik.
  • Mindhárom fecskefajunk fiatal és öreg egyedei a télen teljes vedlést folytató madarak közé tartoznak, ebből következően az akár 10 ezer kilométeres őszi vonulást követően a telelőterületeken váltják. A test két oldalán szimmetrikusan, belülről kifelé haladva egyesével „cserélik” a szárny- és faroktollaikat. Ez különösen az egy évnél öregebb, tehát a tavasszal költő madarak számára létfontosságú, mivel az ő tollaik már egy évesek. Végigdolgozták az elmúlt évad tavaszi vonulását, majd a rendkívül aktív nyári költési hónapokat, amikor a madaraknak a saját táplálék mellett akár kétszer 4-5 fióka napi betevőjét is össze kellett fogdosniuk, végül ősszel a hosszú repülést a telelőterületekre. Autós hasonlattal élve ez azt jelenti, hogy a fő repülőtollakban, a szárny- és farokevezőkben, akár 25-30 ezer kilométer is lehet, tehát jócskán megérettek a cserére. 
Fecskepelenka molnárfecskefészek alatt
Sajnos jelenleg úgy néz ki, hogy sok helyen a telkek/házak tulajdonosai az építmény védelme érdekében inkább megrongálják/leverik a fészket, holott egy fecskepelenka felszerelése egyszerűbb lenne. Persze könnyen mondom ezt, engem nem érint közvetlenül a háznál fészkelő fecske problémája, de otthonról tudom, hogy nyaranta nagyon jó volt hallgatni a teraszon csivitelő fecskéket, akik nálunk látszólag kiválóan érezték magunkat. Még akkor is, amikor esténként rengeteg szúnyog zúgott körülöttük...

Ha tetszett a bejegyzés vagy szereted a hasonló témákat, úgy csatlakozz hozzánk a Facebookon, a Twitteren vagy Google+ oldalunkon!

A képek innen, innen és innen származnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin