2014. április 24., csütörtök

Április 24.: A kísérleti állatok védelmének napja

Április 24-én emlékezünk azokra az állatokra, akiket milliószámra ölnek meg például azért, hogy nekünk, embereknek jobb legyen. A tápláléklánc alapján nekünk erre jogunk van, így okkal kérdezhetnék erősen humanista olvasóink, hogy miért kell a kísérleti állatok védelme miatt szót emelnünk?


A kísérletek egy gyakori szereplője, a patkány
Mondhatnám, hogy képzeld el magad egy ilyen kísérleti állat helyében, de ezzel szerintem nem közelítek a probléma valódi forrásához. Mert elképzelni azt, hogy életed eleve elrendelten ellenőrzött körülmények között zajlik éjjel-nappal és életed végén lehet, hogy jóindulatúan kiállsz egy fegyverkísérlet szenvedő alanyaként a golyók elé, az azért nem könnyű. Az emberi tudat lényegesen különbözik egy állat tudatától, nem ismerjük egy állat érzelmeit a körülötte lévő környezethez, legfeljebb a jeleket olvashatjuk, azokból következtethetünk. Kíváncsi vagyok mi jut eszedbe arról, ahogy az alábbi videóban a korábban kísérleti állatként tartott beagle-ök életükben először lépnek fűre:



De ha már moralizáltunk, jöjjön egy kis racionalitás: a laboratóriumi állatok száma a világon évente eléri a 100 milliót. Az állatkísérlethez engedélyt itthon csak a szakhatóság (emberi vagy állati betegségek megelőzéséhez, felismeréséhez, gyógyításához, oktatási, igazságszolgáltatási, valamint egyéb tudományos cél eléréséhez) adhat. Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély Magyarországon az 1998. évi XXVIII. (állatvédelmi) törvény az állatok védelméről és kíméletéről értelmében nem adható (26. § (3) pont), valamint a törvény előírja, hogy ha lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni, de így is 2012-ben 304 000 állatkísérlet történt hazánkban.

Ahhoz, hogy egy állatkísérlet, vagy -sorozat elindulhasson Magyarország bármely intézményében, egy engedélyen túl kötelező benyújtani egy ártalom–haszon elemzést is, amelyből ki kell tűnnie, hogy milyen eredményekkel kecsegtet az adott kutatás, és annak során milyen ártalom érheti az állatokat. A kiadott engedély és ártalom-haszon elemzés együttese alapján döntik el a kutatók, hogy érdemes-e elvégezni a kísérletsorozatot.


Ennél a kísérletnél lézerrel aktiválják vagy gátolják a patkány
agyának egyes részeinek működését
Azonban máshol nem ilyen a helyzet: szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver-engedélyeztetéshez a világ számos térségében alkalmaznak állatkísérleteket, amelyeknek az eredményeit a cégek felhasználják (ezek főleg afrikai és ázsiai országokban történnek a hiányos jogszabályi környezet miatt). Így közvetetten minden megvásárolt állatokon tesztelt termékhez az állatok életének kioltása, az állatok szenvedése tapadhat, de mára több esetben - ún. komfortterméknél (pl. szépségipar) - feltünteti a gyártó, ha nem történt állatkísérlet a termék kifejlesztése során.

Abba nem szeretnék/tudok (szakmai képzettség hiányában) belemenni, hogy - például - egy műtéti technika kipróbálásához célszerű-e először állaton kísérletezni, ahogy azt sem tudom, hogy a kísérleti állatoknak hány százaléka pusztul el "értünk", ezt mindenki döntse el maga, vagy írjon kommentet és megtárgyaljuk :).

De az emberiség önérdekből több célra használ fel állatokat. Ezek közül legalább kettő fennmaradásunkhoz elengedhetetlenül szükséges: táplálkozásunkra szolgál az összes célra felhasznált állat 95 %-a, tudományos kutatások céljára 0.3 %-a. A maradék 4,7 % pedig az állatkertekben vagy kedvenceinkként lakókörnyezetünkben él. (És ebből egy velünk a lakásban, ahogy naponta nézem úgy gondolom, jól érzi magát :))


Kutyánk :)
Ha már velünk élő kutya: az utóbbi száz évben megismerhettünk több, kísérletben szereplő kutyát is. Nézzük csak:

  • Elsőként ejtsünk szót Pavlov kutatásairól: kutyákkal végzett klasszikus kísérletében feltételes reflexet alakított ki az állatnál. Az emberi és az állati viselkedés feltétlen és feltételes reflexekből épül fel. A feltétlen reflexek velünk születettek, akaratunktól függetlenül működnek és ingerspecifikusak, azaz adott inger hatására automatikusan kiváltódik (pl. Pavlov kísérletében a kutya táplálékra adott nyálelválasztása). A feltételes reflexek, akaratunktól függően működnek és tanulás révén alakulnak ki (pl. Pavlov kísérletében a fényjelzés megjelenésére adott nyálelválasztás). Bővebben a klasszikus kondicionálásról a link alatt!
  • Lajka az ember társasága nélkül élte le utolsó óráit: a szovjet Szputnyik–2 műhold fedélzetén Lajka – fajtáját tekintve egy keverék – volt az első élőlény bolygónkról, amely Föld körüli pályára állt. A műholdat 1957. november 3-án indították Bajkonurból, de ennek nem volt visszatérő egysége/képessége, ezért Lajkára egyébként is halál várt, de a szovjetek sokáig azt terjesztették, hogy több napig életben volt, ám mint később bebizonyosodott, a Föld körüli pályára állás után néhány órával elpusztult. Biológiai küldetést kellett volna végrehajtania, amelyben az élő szervezet űrbéli viselkedését tanulmányozzák. Bár Lajka sorsa már a felbocsátáskor a pusztulás volt, repülésének legfőbb eredménye mégis az volt, hogy bebizonyította, egy élő szervezet kibírja egy űrstart és a Föld körüli pályára állás, majd a súlytalanság körülményeit. Bővebben Lajkáról a Wikipédián találsz több információt!
  • De ne csak kutyákról ejtsünk szót: Dolly egy nőstény birka volt, a világ első klónozott emlőse. 1996. július 5-én született Edinburghben, egy embernek köszönhetően: Ian Wilmut egy petesejt magját eltávolította, és a klónozni kívánt élőlény sejtmagját ültette helyébe, amivel az élőlény DNS-ét pontosan lemásolta. Ezt már csak egy „béranyába” kellett helyezni. A tudós ezzel fejlesztette ki a klónozás folyamatát. Dollyról szintén olvashatsz a Wikipédián!
  • Átállunk két lábra: a 2988 leletári számú kísérleti leghorn tyúk a Missouri Egyetemen 1978–1979-ben 364 nap alatt 371 tojást tojt. Mindez a nemesítésen túl az iparszerűvé váló tartási körülményeknek köszönhető: a rácson tartott, tenyérnyi helyre zsúfolt, mesterséges világítással 18 órán át ébren tartott farmtyúkok évi háromszáz feletti hozamot produkálnak. Nyomorúságos életük így aztán legfeljebb egy évig tart. (Összehasonlításképp': Négy magyar kendermagos például az első országos tojástermelési versenyben Gödöllőn egy év alatt 1924-1925-ben átlagosan 82 tojást tojt.)
  • A (nem teljes) felsorolás végére következzen egy médiasztár: Kokot, a gorillát egyéves korában kezdték tanítani az amerikai jelbeszédre. Negyvenévesen több mint 1000 jelet használ, s a beszélt angol mintegy 2000 szavát érti. A siketek nyelvén emberekkel kommunikálni képes nősténygorilla így adta gondozói tudtára még 2004-ben, hogy nagyon fáj a foga. A műtét sikerült, a szuvas fogat kihúzták. A kihúzott fog helyébe pedig nagy médiafigyelmet kapott :)

Az ő életük megmutatja, hogy mennyi mindenben lehet számunka hasznos egy-egy állat. Mai írásom zárásában saját véleményem írom meg a kísérleti állatokkal kapcsolatban: az ember gyarló teremtés, nem minden esetben a tisztesség vezeti, így valószínűleg ma is vannak a Földön szenvedő kísérleti állatok. De nem hiszem, hogy bármely élőlény fizikai fájdalma előbbre viszi az élet fejlődését bolygónkon. Továbbá addig, amíg az élet tisztelete sokszor ember-ember között sincs meg, addig nehezen várhatjuk, hogy az állatok élethez való jogát egyetemesen és eredendően elismerjük.

Ha tetszett a bejegyzés vagy szereted a hasonló témákat, úgy csatlakozz hozzánk a Facebookon, a Twitteren vagy Google+ oldalunkon!

A felhasznált képek innen és innen származnak (kutyánk nem médiasztár, így a róla készült kép "home made").

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin