2014. március 3., hétfő

A Vadvilág Világnapja idén először Magyarországon

Az ENSZ Közgyűlése tavaly döntött arról, hogy március 3-át, mely 2013-ban a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES - the Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) elfogadásának 40. születésnapja volt, a Vadvilág Világnapjává nyilvánítja.


A Vadvilág Világnapján világszerte ünnepeljük Földünk vadon élő növény- és állatvilágának sokszínűségét, gazdasági, tudományos, etikai és esztétikai értékét. A Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet azokra az értékekre és javakra, amivel az élővilág hozzájárul az emberiség megélhetéséhez és személyes jólétünkhöz is.

A Vadvilág Világnapja arra is emlékeztet bennünket, hogy mára az élővilág fennmaradása súlyos veszélybe került, többek között a határokon is átnyúló illegális kereskedelem miatt. Az ember több ezer állat- és növényfaj sorsát pecsételi meg azok túlzott hasznosításával és pusztításával, köztük olyan jól ismert állatokét, mint az emberszabású majmok, az elefántok, az orrszarvúak, a bálnák, a nagymacskák és a medvék, vagy éppen olyan fajokét, amelyekről szinte még alig hallott a világ, mint például az iráni császárszalamandra vagy a madagaszkári királypálma.

Elefántcsont kereskedelem ellen tiltakozók Bangkokban
A CITES a világ egyik legnagyobb természetvédelmi megállapodása, amely kifejezetten azzal a céllal született meg 1973-ban 80 ország részvételével, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett állat- és növényfajokkal folytatott kereskedelmet, illetve megtiltsa azokét, amelyek már a kipusztulás szélére kerültek. Az 1975. július 1-től érvényben levő Egyezmény szigorú engedélyezési és ellenőrzési rendszerrel szabályozza a hatálya alá tartozó mintegy 35 000 állat- és növényfaj nemzetközi forgalmát. Néhány napja csatlakozott az Egyezményhez Irak is, mellyel így 180-ra nőtt azon államok száma, akik elkötelezettek e fajok nemzetközi kereskedelmének hatékony ellenőrzésében. Azt, hogy mi minden történik Irakban és Afganisztánban, miért is jó, hogy előbbi ország csatlakozott az Egyezményhez, arról az alábbi videó árulkodik (angol nyelven, de a képek is önmagukért beszélnek):



Az elmúlt években a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének mértéke aggasztó mértékben megnőtt. Sajnálatos módon az emberkereskedelem, a kábítószer-és fegyver-kereskedelem mellett ez lett az egyik legjövedelmezőbb bűncselekmény világszerte, amelyért sokszor ugyanazok a szervezett bűnözői csoportok felelősek. E szomorú világméretű folyamatok hatására mára már nemcsak a természetvédelmi szakemberek, hanem a nemzetközi politika legjelentősebb szereplői is a megoldást sürgetve emelték fel hangjukat az élővilág megmentésért. Az ENSZ és az EU is felhívta a figyelmet erre a súlyos, globális problémára, míg az Amerikai Egyesült Államok elnöke szándéknyilatkozatot adott ki az élővilágot érintő illegális kereskedelem ellen való fokozottabb fellépésre.

Ez sem véletlenül történik: ha valakit komolyabban érdekel, hogy egy adott országban mekkora a vadon élő állatok és növények kereskedelme (körülbelül - export + import), akkor a CITES kereskedelemmel foglalkozó statisztikai oldalán országokra lebontva is megtalálhatja a keresett értéket.

Magyarország is piaca a vadon élő fajokból származó illegális termékeknek. Sokszor a gyanútlan vásárló is hozzájárulhat az állatok és növények illegális pusztításához, azáltal például hogy hüllőbőr-termékeket, elefántcsontból készült ékszereket vagy más állati, növényi dísztárgyakat vásárol. Emellett jelentős igény van egy sor ritka faj élő példányára is, melyekért sokszor a feketepiacon adnak óriási összegeket.



I. Függelék

A nemzetközi kereskedelem káros hatása miatt az ebbe a függelékbe tartozó fajok már a kipusztulás szélén állnak. Kb. 1200 faj sorolható ide. A vadonból befogott példányok kereskedelme illegális. A természetben többnyire csak néhány ezer példányra becsülik egyedszámukat. A legjobban veszélyeztetett fajok, az egyezmény szinte minden velük kapcsolatos kereskedelmet tilt. Befogásuk csak természetvédelmi, míg kereskedelmük csak tudományos szempontból engedélyezhető.

Besorolások:

Súlyosan veszélyeztetett: a legjobb rendelkezésünkre álló adatok tekintetében, ezekre a fajokra kritikusan oda kell figyelni, mert rendkívül nagy a kockázata a kihalásuknak. Azonnali beavatkozás nélkül valószínűleg kihalnak.

Veszélyeztetett: Egy faj veszélyeztetett, ha igen nagy a kihalásának kockázata. Beavatkozás nélkül valószínű súlyosan veszélyeztetettek lennének.

Sebezhető: ha a kihalás veszélye nagy. Beavatkozás nélkül, valószínűleg veszélyeztetetté válnak.

Mérsékelten veszélyeztetett: ha az előző három kategóriába még nem illik bele, de előre láthatólag oda fog kerülni.

II. Függelék

Az ebbe a függelékbe sorolt fajok is veszélyeztetettek, de nincsenek a kihalás szélén. Azonban ahhoz, hogy a vadon élő állomány fennmaradjon, a kereskedelmet szigorú szabályokhoz kötik. Kb. 21 000 faj tartozik ide. Az ún. "hasonmás fajok" is ide tartoznak, tehát azok a fajok, melyek úgy néznek ki, mint az illegális kereskedelemben lévő példányok. Kereskedelmi engedély ezekre a példányokra csak akkor adható, ha bizonyos feltételek teljesülnek, például hogy a kereskedelem nem veszélyezteti a faj túlélését a vadonban.

III. Függelék

Az adott országban élő állománya veszélyeztetett, és a helyi természetvédelem sem elég erős ahhoz, hogy a fajt a kereskedelem káros hatásaitól megvédje, ezért nemzetközi segítséget kénytelen igényelni.


Az illegális állatkereskedelem nyeresége instabil afrikai országok hadurait is támogatja
Az Európai Unióhoz való csatlakozás, változást hozott a magyar szabályozásban. A függelékek helyett A, B, C, D mellékleteket használnak. Az A, B, C melléklet megfelelője az I., II., III. függeléknek. A D mellékletbe a nem CITES-es fajokat sorolják, de monitorozzák őket, hogy szükség van-e bizonyos fajok magasabb kategóriába való átsorolására.

Bár a CITES jogilag kötelező a felekre - vagyis azok az Egyezmény végrehajtására -, de nem helyettesítheti a nemzeti törvényeket. Inkább egy keretet teremt, amit tiszteletben kell tartani a felek által, továbbá jogszabályként kell elfogadni országonként annak érdekében, hogy a CITES végrehajtása nemzeti szinten megvalósuljon. 

Magyarország közel 30 éve tagja a CITES-nek (konkrétan 1985. augusztus 27-én léptünk be valóban az együttműködésbe). A Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, illetve a rendőrséggel együtt küzd az Egyezmény céljainak eléréséért és az illegális kereskedelem megakadályozásáért. Emellett az érintettekkel együttműködésben pedig felhívja a társadalom figyelmét e károkozásra és arra, hogy se szándékosan, se tudatlanságból ne támogassuk a fajok illegális kereskedelmét. Így ha valaki bizonytalan a saját díszállatával, annak eredetével és papírjaival kapcsolatban, vagy az Európai Unióban szeretne vásárolni/eladni, annak ajánlom figyelmébe ezt az útmutatót a díszállattartás jogi szabályozásához (.pdf, 784 KB).

A Vadvilág Világnapja alkalmából a Vidékfejlesztési Minisztérium a WWF Magyarországgal karöltve közös játékra, a CITES-kvízre invitált mindenkit – hogy felhívja a figyelmet az élővilág sokszínűségére és azokra a veszélyekre, melyek miatt fennmaradásuk a jövő nemzedékek számára kérdéses. A CITES-kvíz a http://www.cites.hu/palyazat.html linken elérhető, azonban a pályázat március 16-tal lezárult, továbbá a nyereményekről is a jelen bekezdésben látható linken kaphat információt az érdeklődő.

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket a Facebookon vagy a Twitteren!

A poszt alapja a Vidékfejlesztési Minisztérium oldala, míg a képek inneninnen és innen származnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin