2014. február 23., vasárnap

Vasárnapi filmajánló: Bolygónk, a Föld

Legjobb, Best, beste, meilleur, cel mai bun, ベス: segítséggel így tudom jellemezni a ma terítékre kerülő sorozatot (részben köszi Google Translate). Persze a vélemény szubjektív és később még változhat, de Sir David Attenborough forgatókönyvíróként, valamint a BBC neve elég jó ajánló.


Elmerülve a tényekben: az eredeti BBC-s változat narrátora Sir David Attenborough. A Discovery számára készített változatot viszont már Sigourney Weaver hangjával adták le (a Discoveryhez tartoznak az amerikai vetítési és egyéb kereskedelmi jogok). Magyarországon Végvári Tamás (színész) volt a narrátor (újabb személyes vélemény: tisztelem Kulka Jánost, de az ő szinkronhangja kevésbé tetszik, azonban ez ebben a sorozatban nem jelentkezik). A sorozat tizenegy epizódból áll és ezek mindegyike globális áttekintést nyújt a különböző földi életközösségekről és viselkedésformákról, káprázatos, a valódi életet bemutató képsorokkal (részletek lentebb).



A sorozat gyártása 2002-ben kezdődött és csak 2006 őszére lett teljesen kész. Az első év főleg kutatással és a forgatási helyszínek kiválasztásával, illetve a különböző epizódok összeállításával telt el. Végül 71 operatőr 204 helyszínen és hét kontinens 62 országában forgatott, összességében több, mint 2000 forgatási napot töltve a terepen. Kezdetben a BBC számára elég rizikósnak tűnt az a döntés, hogy a sorozatot nagy felbontásban készítsék el (ez volt a csatorna első így készített műsora). 2002-ben ez a technológia még ugyancsak kipróbálatlan volt terepen, és nem lehetett tudni, hogy az új kamerák hogyan adaptálhatók extrém körülményekhez, ami miatt a vezető producer/rendező, Alastair Forthegill is eléggé nyugtalan volt.

A fenntartások ellenére a HD kamerák eléggé megbízhatónak bizonyultak a hagyományos jól bevált kamerákkal szemben, bizonyos helyzetekben. Nagyobb érzékenységük lehetővé tette a stábtagok számára, hogy rosszabb fényviszonyok között is tudjanak forgatni, például a sötét esőerdők mélyén. Mivel a szalagok rekesze jóval kisebb, könnyebb és olcsóbb volt a hagyományos filmnél, ezért a felvételkészítés időtartamát csak az akkumulátorok kapacitása korlátozta. Ez lehetővé tette, hogy az állatoknál érdekes viselkedéseket tudjanak lefilmezni és hosszabb légifelvételek készítésére is alkalmas volt. Az eredeti zenei hangzásvilág George Fenton által lett megkomponálva és levezényelve, a BBC Concert Orchestra közreműködésével.


A forgatásnál egyes készítőknek/döntéshozóknak az volt a célja, hogy a korábbinál jóval több egyedi, addig soha nem látott felvételt sikerüljön bemutatniuk. Sikerült, hiszen a sorozatban láthatunk vadonélő kétpúpú tevéket, amint havat esznek a Góbi-sivatagban, sarki rókák és afrikai hiénakutyák vadászatát a levegőből, oroszlánok elefántvadászatát éjjel, valamint a valaha készített legnagyobb felbontású felvételeket a Csomolungmáról és a Karakorumról. Az egyik egyedi felvétel itt is van:



A Bolygónk, a Föld legjobb pillanatait a BBC szerkesztői kiválogatták és azok ingyen megtekinthetők a "This is Planet Earth" oldalon.

A sorozat epizódjai rövid ismertetővel:
  1. Sarkvidéktől sarkvidékig - ahogy a cím is mutatja, éghajlatokon és földrészeken utazunk át, eközben láthatjuk a császárpingvineket a hosszú és rettenetesen hideg éjszakában költeni az Antarktiszon, miközben az északi pólusra megérkezik a tavasz és a jegesmedve bocsok megteszik első lépéseiket.
  2. Hegyvidékek - több hatalmas hegyvonulaton utazhatunk keresztül, köztük az Andokkal és a Himalájával. Láthatjuk, hogyan alkalmazkodtak a különböző fajok ehhez a környezethez.
  3. Édesvizek - bár a Föld vízkészletének csak három százaléka édesvíz, ez a környezet mégis tele van élőlények sokaságával. A folyóvíz formálta szakadékok és völgyek mellett vízesések, valamint vidrák és krokodilok is láthatók ebben az epizódban.
  4. Barlangok - talán bolygónk egyik legtitokzatosabb helyein járhatunk ebben a részben, hiszen az itt látható élőlények nem kötődnek a napfényhez. Emellett denevérek, föld- és vízalatti barlangok sokaságát nézhetjük a képernyőn.
  5. Sivatagok - hogyan bírják ki az itt élő állatok a vízhiányt? Mit kell tenni az élőlényeknek a túléléshez? - többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk ebben az epizódban.
  6. Sarkvidékek - az Északi és a Déli-sark dermesztően hideg és kegyetlen világával, valamint - nem kizárólag - pingvinekkel és jegesmedvékkel ismerkedhetünk meg, azzal, hogy ők hogyan élhetik túl ezt az ember számára majdnem elviselhetetlen környezetet.
  7. Síkvidékek - az egyik legnagyobb szárazföldi élőhely a Földön a síkvidék, így főszereplő is akad szép számmal. Tömeges vándorlások és vad ragadozók jönnek!
  8. Esőerdők - bár bolygónk alig pár százalékát alkotják az esőerdők, mégis itt él a Föld fajainak több mint fele. A kamera elé így bőven akad jelentkező: csimpánzok, különleges madarak és még megannyi szereplő a képen!
  9. Sekély tengerek - hosszúszárnyú bálnákkal és más vándorlókkal utazhatunk, valamint megfigyelhetjük mit jelent ha a napfény eléri a tengerfeneket. Ebben a részben természetesen láthatók gyönyörű korallzátonyok is.
  10. Lombhullató erdők - szezonális erdők élővilága tárul a szemünk elé, növény- és állatfajokkal, mamutfenyővel és amuri leopárddal. Habár ismerős a környezet, mégis tartogat meglepetést!
  11. Mély óceánok - azt hiszem mást nem is kell mondanom, mint hogy egy olyan részt járunk be bolygónkon, ahová a mai napig csak a szerencsések merészkedhettek le. Titokzatos és sötét világ furcsa lakói a záró epizódban.
A poszt írása közben eldöntöttem, hogy újra megnézem a sorozatot. Már csak azért is, mert ahogy nézegettem a Youtube találatait a "planet earth" keresésre, annyi kreatív ember szörnyszülöttével találkoztam, hogy szükségem lett az eredetire. Neked is jó szórakozást kívánok, hiszen egy a bolygónk, a Föld! :)

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket Facebook oldalunkon vagy a Twitteren!

A bejegyzés a Wikipédia szócikkére alapoz, míg a képek innen és  innen származnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin