2014. február 6., csütörtök

Madarak jeladós nyomon követése

A madarak evolúciós folyamatának egyik látványos eredménye a vonulásuk, amely a kontinensvándorlás és az éghajlati változások következményeként alakult ki. Sokáig az embereknek fel sem tűnt, de egy idő után már az emberi kultúrában is nyomott hagyott, van ahol összekötődött a tavasz érkezésével. Bulgáriában például a martenica egy fehér és vörös fonalakból készített díszítés, amit március 1-jétől nagyjából március végéig hordanak, vagy addig, míg az illető meg nem lát egy gólyát, fecskét vagy egy rügyező fát. Az ünnep neve Baba Marta, a közelgő tavasz köszöntésére való ünnep, hiszen a gólyát a tavasz előhírnökének és annak a bizonyítékának tekintik, hogy Baba Martának jó kedve van, és vissza akar térni.



Az utóbbi bő száz évben a technika olyan sokat fejlődött, hogy ma már a megfelelő jeladóval ellátott gólyáról (vagy legyen az bármilyen madár) pontosan meg tudjuk mondani merre jár. Ezt a technikát használja ki jelenleg több, madármegfigyeléssel foglalkozó program is. Posztunkban mi azt emeljük ki, amely madarak műholdas nyomkövetésével foglalkozik a Közép- és Délkelet-Európai régióban. (De érdeklődők például kakukkokkal is foglalkozhatnak, angol nyelven itt). Kicsit olyan ez, mint a gépkocsiflották kezelése, csak itt olyan megszorítások vannak - többek között -, hogy a jeladót nem lehet folyamatosan cserélgetni és emellett az energiaellátás is kihívást jelent.

A jeladóknak két állandó tulajdonsága van: könnyűek, és a szakszerű felhelyezés után lehetőleg minimálisan sem akadályozzák a madarat a mozgásban. Manapság több gyártó is foglalkozik ilyen típusú készülékek gyártásával, a legnagyobbakat megemlítve: North Star Science and Technology, LLC (Argos/GPS PTTs, GSM/GPS jeladók), Microwave Telemetry, Inc. (Argos/GPS PTTs, GSM/GPS jeladók), Ecotone (GSM/GPS jeladók) és Aquila System (GSM/GPS jeladók).



Az általunk kiemelt, Közép- és Délkelet-Európai régióban zajló programban jelenleg több projekt is fut, például: HELICON LIFE+ (2012-2016) - A parlagi sas védelme Magyarországon (LIFE10NAT/HU/000019) vagy a Madarak határok nélkül (HUSK 2012-2014) - Madárvédelem és kutatás határok nélkül (HUSK/1101/2.2.1/0336). Az előbbi keretében 30 fiatal parlagi sasra helyeznek a szakemberek műholdas nyomkövetőt, így pontosan fel tudják térképezni a fiatal madarak megtelepedési területeit, valamint probléma (pl. egy mérgezés) esetén azonnal be tudnak avatkozni. Az új típusú nyomkövetők már óránként tudnak GPS pontosságú adatokat szolgáltatni és a napelemeknek köszönhetően sok éven keresztül is működhetnek, így a korábbi jelölésekhez képest nagyságrenddel több és pontosabb adatot kaphatunk a fiatal madarak mozgásáról.

A második, "határok nélküli" projektben a fehér- és fekete gólyák, nagy kócsagok, parlagi sasok, bütykös hattyúk és sirályfélék színes gyűrűs jelölése mellett, a molnár- és partifecskék geolokátoros, valamint a gólyák rádiótelemetriás, webkamerás megfigyelése és a ragadozómadár fajok állományfelmérése is a munka részét képezi. Ez a program 2014 tavaszáig tart.


Az adatgyűjtés megkezdéseként a madárra egy rádióadót helyeznek fel, általában a lábára, hátára vagy a középső kormánytollakra. A hátra rögzítés történhet hátizsákszerűen pántokkal. A háton rögzítés másik módszerénél a háttollakat rövidre vágják, és ezekre ragasztják a jeladót ciano-akriláttal. Ez utóbbi esetben, illetve ha a középső kormánytollakra kerül fel az adó, a madárról az adott tollak vedlésekor esik le a rádió.

A használt GSM/GPS alapú, telemetriás jeladókról még annyit kell tudni, hogy ha a gyenge jelerősség miatt a transmitter nem tudja továbbítani a szükséges információkat, akkor az adatokat ideiglenesen egy belső memóriában tárolja és később küldi el a központi szerverre (GSM alapú jeltovábbítás esetén az összegyűjtött adatokat is a lefedettségnek megfelelően küldi a transmitter, de itt fontos odafigyelni a tervezésnél, hogy a vándorlás útvonalán milyen frekvenciákat használnak az adott országokban, hiszen a 850, 900, 1800 és 1900 MHz-es tartomány bolygónk nagy részén megfelelő, de egyes ázsiai területeken ezektől eltérő a szabvány). A jeladók energiaellátását biztosító napelem, illetve a hozzá kapcsolt vezérlés elég "intelligens", hiszen gondoskodik arról, hogy az elem ne merüljön túl gyorsan: ha a feszültség 3,8 V alá csökken, akkor a GPS lokalizációt automatikusan kikapcsolja, illetve bizonyos folyamatokat leállít egészen addig, amíg a szükséges feszültséget ismét el nem éri a telep. A GPS/műholdas adatgyűjtésnek köszönhetően nagy pontosságú helyadatokkal dolgozhatnak a szakértők.

A programokban részt vevő, jeladóval felszerelt madarak nyomon követése a nagyközönség számára is elérhető magyar nyelven a http://www.satellitetracking.eu/inds/showtable oldalon, ahol lehetőségünk van szűrni több szempont alapján. A madarak nevére kattintva megismerkedhetünk rövid történetükkel is, sok esetben ez már inkább szomorú múlt, de az aktívak még könnyen megkereshetőek. Ehhez nem is kell mást tennünk, mint megnyitni az adott madár adatlapját a nevére kattintva, majd azon fent megkeresni a következőt: "Ugrás a térképhez >>".

Én most egy messze-messze szálló, a fenti képen magányosan álldogáló madarat szemeltem ki, Zagyvát, a fehér gólyát. Az alábbi képernyőképen megmutatom mennyit repült azóta, hogy 2012. augusztus 23-án felszerelték egy napelemes jeladóval (itt a napi jelentés is megnézhető):


Jól látható, hogy madarunk jelenleg Afrikában, azon belül is Tanzániában található, az Mtera-gát környékén. Korábban, még 2012-ben egy 250 km-es repüléssel átrepült Görögországból Törökországba az Égei-tengeren keresztül. Ez azért különleges, mert a gólyák és nagytestű madarak kerülik a tengerek feletti vonulást, mert itt nincsenek olyan felszálló légáramlatok (termikek), melyek jelentősen megkönnyítik a repülést. Az alábbi videón jól látható, ahogy a gólyák szinte mozdulatlan szárnyaikkal kihasználják ezeket a légáramlatokat.



Amennyiben valaki komolyabban érdeklődik a téma iránt, úgy figyelmébe ajánlom még a következő oldalakat:

ARGOS - egy műholdas alapú rendszer, amely gyűjti, feldolgozza és terjeszti a környezeti adatokat a vezetékes és a mobil platformokon világszerte. Egyedülálló az a képessége, hogy földrajzilag egyértelműen keresi meg az adatok forrását bárhol a Földön, kihasználva a Doppler-effektust.


MOVEBANK - állatok követési adatainak ingyenes, online adatbázisa, a Max Planck Intézet madártani részlegének gondozásában. Nemzetközi projekt több mint háromezer felhasználóval az egész világról.
A rádiótelemetria alapjai és alkalmazási lehetőségei - Altbäcker Vilmos (ELTE, Etológiai Tanszék) összefoglaló írása a módszerről
Rádiós nyomkövetés és biotelemetria használata az ornitológiában - Fuisz Tibor István 1995-ös tanulmánya (.pdf, 1,88 MB)


A technika fejlődésének köszönhetően szereztünk már új információkat a kerecsensólymokról is, és még ki tudja hol van a lehetőségek vége. Szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy a természet értékei és az ember teremtette eszközök ilyen mennyiségben rendelkezésre állnak. A bejegyzés végére nem is kívánhatnék mást, mint hogy még sokáig maradjon így!


Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket a Facebookon vagy a Twitteren!


A külön nem jelölt képek innen, innen és innen származnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin