2014. február 19., szerda

Kétkukás háztartási hulladékgyűjtés indul 2015-től

Sokat szemetelünk, tény. Ha nem is az utcán, akkor háztartásonként. Persze van aki igyekszik csökkenteni a mennyiséget, eljár a szelektív hulladékgyűjtő szigetekhez, vagy még jobb, ha odafigyelve az ökológiai lábnyomra már a termék megvásárlásánál döntő szerepet szán a csomagolás újrahasznosíthatóságának.

És ott vannak azok az emberek, akiknek majdnem minden mindegy. Ők járhatnak most is a legrosszabbul: 2015. január 1-től kétkukás háztartási hulladékgyűjtés indul Magyarországon lengyelországi mintára (a lengyelországi települések hulladékgazdálkodásáról egy egész jó összefoglaló, 2013-as angol nyelvű anyag olvasható, .pdf formátum, 1,07 MB). Nem kell megijedni, nem feltétlenül kukákba kell pakolni, jó lesz átlátszó és később lebomló műanyag zsákokba is (hasonlóan ahhoz, ahogy már azt egyesek megtapasztalhatták itt). Illés Zoltán, környezetügyért felelős államtitkár tájékoztatója szerint a háztartások "egy eltéveszthetetlen rendszerben" kétfelé tudják szelektálni a szemetet: a két hulladékgyűjtő közül az egyikbe a nedves hulladék, például zöld hulladék kerülhet, amelynek egy része újrahasznosítható lesz (ide kerül a kávézacc és a babapelenka is). A másikba a száraz hulladék (papír, műanyag, ruha, papír, üveg) kerül majd, amelyet utóválogatóba szállítanak, majd értékesítve anyagában újrahasznosítják.

A nem hasznosítható anyagok sem vesznek el, szóval a meghatározás - mondhatnánk - pontatlan, de a lényeg: ezek jó hőértékű tüzelőanyagot képeznek. Egységnyi hő előállítása kőolajszármazékból 10 forintba kerül, míg szemétből - RDF-ből - 50 fillér. Nem kérdéses, hogy megéri, függetlenül attól, hogy energiatermelés ügyében gázra, olajra és atomra rendezkedtünk be, nem csak Magyarországon, hanem tőlünk nyugatabbra is. Emiatt sem véletlen tehát, hogy az Európai Unió minden tagország számára meghatározta, mennyi háztartási szemetet kell anyagában újrahasznosítania a következő években. Az újrahasznosítás felé tereli a hulladékkezelőket az is, hogy kormányzatilag bevezették a szemétlerakási járulékot 2010-ben, valamint annak értékét az elkövetkező években is emelik, így a szolgáltatóknak kevésbé éri meg lerakni a hulladékot, hiszen abból komoly bevételük keletkezhet. (Az állam igyekszik az egész folyamatot önfenntartóvá tenni, ami pozitív.)


Az államtitkárság számításai szerint Magyarország 2010-ig évente 200 milliárd forintot hagyott veszendőbe menni. Ennek az volt az oka, hogy a háztartási (szakszóval kommunális) hulladék valamivel több mint 70 százaléka a szemétlerakókba került, pedig ennek a mennyiségnek a 40 százaléka anyagában újrahasznosítható, másik 40 százaléka pedig egy speciális fűtőanyaggá tömörítve elégethető lett volna. Szubjektív: a szemét 2010 előtt szemét volt, ezután pénzszerzési forrás. Nem normális, aki szerint ez ennyire egyszerű...

Az anyagában újrahasznosítás azt jelenti, hogy - például - a kidobott újságpapírból és szórólapokból ismét papír készül, az energiaitalos alumíniumpalackot pedig újraöntik. A műanyagokból, bőrből, egyéb égethető szemétből pedig brikettszerűen tömörített anyagot, másodlagos tüzelőanyagot lehet gyártani. A következő videóban ezeknek a másodlagos tüzelőanyagoknak, az RDF-nek (Refuse Derived Fuel) és SRF-nek (Solid Recovered Fuel) a szétválasztása tekinthető meg:



Ez a két anyag a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról értelmében csak akkor égethető el, ha ez az égetés vagy együttégetés elektromos-, illetve hőenergia termelésre irányul vagy cement-, tégla-, illetve építőipari cserép- és kerámiagyártásra. Szerencsére van rájuk itthon is kereslet, hiába korlátozott a felhasználhatóságuk (az RDF hőértéke magas, a barnaszénével vetekszik).

További változás lesz, hogy a hulladékgyűjtő szigetek fokozatosan megszűnnek. Ez az államtitkárság szerint azért lesz hasznos, mert hiába üzemelnek ezek a szigetek jó ideje, a rendszer nem olyan hatékony, mint amennyire várták. Költséges a működtetésük a szállítás és a szigetek körüli rendszeres takarítás miatt (utóbbit biztos kell, bár megfigyeltem, hogy ahol nem tudtak úrrá lenni a káoszon/nem tetszett a hulladékgyűjtő közelsége a lakóknak, ott inkább megszüntették a szigetet. És igen, tudok példákat :)). Budapesten például 665 gyűjtősziget marad az eddigi 930 helyett, és ott is már csak az üveget gyűjtik majd.

Az a fővárosban már csak slusszpoén, hogy a Figyelő cikke szerint Budapest milliárdokat bukhat amiatt, mert 2014. végére indul be teljes egészében a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, viszont ebben - sem kukák, sem gépjárművek, sem újrahasznosítás szempontjából - nem számoltak az új nedves lehetőséggel. Az pedig még jobban foglalkoztat, hogy miképp lesz ez megoldva a panelban... emeletenként gyűjtjük a zöld hulladékot?


Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket Facebook oldalunkon vagy a Twitteren!



A képek innen és innen származnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin