2014. február 21., péntek

Az EU intézkedései az özönfajok ellen

Az akác miatt felkapott téma lett itthon az EU özönfajok ellen kialakított intézkedési javaslata. Nem véletlenül védik, védjük a biológiai sokszínűséget: jelenleg több mint 12 000 olyan faj található meg Európában, amely idegenhonosnak számít a kontinens természetes környezetében. Ezeknek mintegy 15%-a özönfaj, és az ilyen fajok száma gyorsan nő. A javaslat célja az idegenhonos özönfajok által okozott, egyre jelentősebb problémák kezelése, amire tagállami szinten már van példa, de eddig összefogó Uniós stratégia nem készült.


A problémák a következő területeken jelentkeznek:

  • Gazdasági szempontból az idegenhonos özönfajok évente legalább 12 milliárd EUR összegű veszteséget okoznak azáltal, hogy veszélyeztetik az emberi egészséget (például a japán darázs és az ázsiai tigrisszúnyog, amelyek csípése halálos is lehet), megrongálják az infrastruktúrát (például az épületekben károkat okozó japánkeserűfű) és hozamkiesést idéznek elő a mezőgazdaságban (például a nutria, amely kárt tesz a növényekben).
  • Ökológiai szempontból az idegenhonos özönfajok súlyosan károsíthatják az ökoszisztémákat, és olyan fajok kipusztulásához vezethetnek, amelyekre szükség van természetes környezetünk egyensúlyának fenntartásához. A kései meggy például komoly zavarokat okoz az erdei ökoszisztémákban, a szürke mókusok pedig fokozatosan kiszorítják a vörös mókusokat. A biológiai sokféleség csökkenésében az élőhelyek pusztulása után az idegenhonos özönfajok játsszák a második legfontosabb szerepet.
  • Szakpolitikai szempontból számos tagállam már így is arra kényszerül, hogy jelentős összegeket költsön e probléma kezelésére, de erőfeszítéseik mit sem érnek, ha a fellépések nemzeti szintre korlátozódnak. Például a kaukázusi medvetalp kiirtására irányuló belgiumi kampány sikerét aláássa, ha a faj Franciaország felől ismét elárasztja az országot.

A tervezet középpontjában az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos özönfajok jegyzéke áll, amelynek összeállítására a tagállamok közreműködésével, kockázatértékelések és tudományos bizonyítékok alapján kerül sor. A problémával foglalkozó ügy honlapján - jórészt angol nyelven - hozzáférhetünk további információkhoz, továbbá a rendszer alapjául/kiegészítéseként az információszolgáltatást is megkönnyítik: már most is működik - szintén angol nyelven - az Idegenhonos Fajok Európai Információs Hálózata. (EASIN = European Alien Species Information Network). Ha valakinek van kedve kibogarászni a térképeken, akkor láthatja, hogy ezek a fajok tőlünk nyugatabbra sokkal nagyobb problémát okoznak (a fajok latin nyelvű listájához belépés szükséges). A lista pontos, a erdőtulajdonosok aggálya jogos: Magyarországnál bizony ott van a fehér akác (Robinia pseudoacacia).


A javaslat intézkedéseiről: bizonyos kiválasztott fajok ki lesznek tiltva az EU-ból, ami konkrétan azt jelenti, hogy tilos lesz őket importálni, beszerezni, használni, a környezetbe kibocsátani vagy eladni. Különleges intézkedések kerülnek elfogadásra azon problémák kezelésére, amelyekkel a kereskedők, a tenyésztők és a kedvtelésből tartott állatok tulajdonosai szembesülhetnek az átmeneti időszakban.

A tervezet a beavatkozás három típusát különbözteti meg:

  • Megelőzés: a tagállamoknak ellenőrzéseket kell végezniük a veszélyt jelentő fajok szándékos behozatalának megakadályozása céljából. Számos faj azonban véletlenül jut be az EU-ba, például áruk szennyezőanyagaként vagy konténerekbe bezárva. A tagállamok kötelesek lesznek gondoskodni ezen útvonalak felderítéséről és a megfelelő korrekciós intézkedések megtételéről.
  • Korai riasztás és gyors reagálás: amint a tagállamok észlelik, hogy valamely, az Unió számára veszélyt jelentő faj megtelepedőben van, azonnal intézkedéseket kell hozniuk annak kiirtása érdekében.
  • A veszélyt jelentő, már megtelepedett idegenhonos özönfajok féken tartása: amennyiben valamely, az Unió számára veszélyt jelentő faj már széles körben elterjedt, a tagállamoknak intézkedéseket kell életbe léptetniük az adott faj által okozott károk minimalizálása érdekében.

A javaslat szorgalmazza az összehangolt, a megelőzésre nagyobb hangsúlyt fektető megközelítés irányába való elmozdulást, ami a hatékonyság növekedését, valamint idővel a kárköltségek és a fellépéshez kapcsolódó költségek csökkenését eredményezné. Az idő viszont sürget: a 2020-ig tartó időszakra szóló stratégiájában az Unió vállalta, hogy a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes felei által 2010-ben Nagojában (Japán) elfogadott nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban 2020-ig megállítja a biológiai sokféleség csökkenését.


A rendelettervezet 10. oldalán a 10. pont szövege miatt talán fellélegezhetnek egy kis időre az akácvédők: 
"Mivel számos idegenhonos özönfaj létezik, elsőbbséget kell biztosítani azon idegenhonos özönfajok szabályozásának, amelyek Unió számára veszélyesnek minősülnek. Ezért össze kell állítani az Unió számára veszélyesnek tekintett idegenhonos özönfajok jegyzékét. Egy idegenhonos faj akkor tekintendő az Unió számára veszélyesnek, ha az érintett tagállamokban általa okozott kár jelentősége indokolja olyan célzott intézkedések elfogadását, amelyek hatálya az Unió egészére kiterjed, azokat a tagállamokat is beleértve, amelyek még nem érintettek, még abban az esetben is, ha nem is valószínű, hogy érintettek lesznek. Annak érdekében, hogy az Unió számára veszélyesnek tekintett idegenhonos özönfajok részhalmaza arányos maradjon, a jegyzék kidolgozása során fokozatos megközelítést kell alkalmazni, amelynek keretében az Unió számára veszélyt jelentő fajok maximális számát az Európában előforduló mintegy 1.500 idegenhonos özönfaj rangsorát vezető 3%-ra kell korlátozni, és azokra a fajokra kell összpontosítani, amelyek jelentős gazdasági kárt okoznak, vagy okozhatnak nagy valószínűséggel, a biológiai sokféleség csökkenéséből származó gazdasági kárt is beleértve."
1.500 x 0,03 = 45. Így várhatóan az EU szerte legveszélyesebbnek ítélt első 45 növény és állatfajjal fog indulni a fenti lista. A komolyabban érdeklődőknek ajánlom az idegenhonos özönfajok betelepedésének és elterjedésének a megelőzéséről és féken tartásáról szóló rendelettervezetét (.pdf, 520 KB) az Unió joganyagait tartalmazó oldalról. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő január 1. vagy július 1-től lép hatályba. Ha valakinek a szomszédjának is szeretné egyszerűen elmagyarázni miért is jó a várhatóan 2016-tól hatályos rendelet, akkor neki az Uniós javaslatról szóló lakossági összefoglalót (.pdf, 64 KB) javaslom.

Az akácosok nem lélegezhetnek fel, ezt jól lehet látni a javaslatból, bár hogy mi kerül a legveszélyesebb 45 növény és állatfaj közé, azt jelenleg még nem tudni. Személy szerint várom, hogy életbe lépjen a rendelet és elinduljon a táj/természet átalakítása. Még ha bonyolult is lesz és várhatóan kicsit mássá is válik a környezetem...




Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket Facebook oldalunkon vagy a Twitteren!


A képek innen és innen származnak (mindkettőn invazív faj látható: előbbi az ürömlevelű parlagfű, utóbbi a nyestkutya).

4 megjegyzés:

  1. Egyetlen ültetett tölgyfa csemete sincs sehol, az állag megóvást is meggátolták azáltal, hogy a beteg fák kivágását meggátolták, így a betegségek tovább terjedtek. Ez csak pénzmosás volt semmi más....

    VálaszTörlés
  2. Érdekes dolgot írtál, így én meg írtam a WWF-nek, a válaszukra várok :)

    VálaszTörlés
  3. Nekem sem válaszolt senki:
    Néhány kérdés a Life programmal kapcsolatban:
    Miért nem látni még sehol egyetlen tölgyfa csemetét sem?
    Ha az elsivatagosodással küzdenek miért olyan fát (szürke nyár) ültetnek amelynek a vízfelvétele napi 100 litert is meghaladhatja?
    Ha az akác tájidegen, akkor a vele egy időben Amerikából behozott értéktelen nyárfa miért nem az?
    Ha kiirtják az akácosokat, a keletkező űrt mivel kívánják pótolni? (tüzelő, oszlopok, karók, deszkák megfelelő mennyiségben, árban és minőségben)
    Ha a környezetvédők a városnak akarnak jót akkor miért a polgármesternek újították fel a régi napközit és nem az arénát a városiaknak?
    A Pálfáját mikor teszik újra biztonságossá? Mikor távolítják el a félig kidőlt és beteg fákat, hogy újra kijárhassunk a gyerekeinkkel a természetbe biztonságosan?
    Ha a pusztai tölgyesek megóvása a cél akkor miért hagyják életben a beteg fákat?
    Ha kiirtják az akácosokat a méhészeknek kínálnak-e valamilyen alternatívát?

    VálaszTörlés
  4. Azt, hogy mi történik a helyszínen nem tudom, egyelőre fényképekre várok, utána tudok érdeklődni. A WWF már válaszolt nekem, de a Nemzeti Parknak a fényképekkel kívánok írni.
    Az akáccal foglalkozni fogok egy bejegyzésben, mert árnyalt a kép, hiszen a környezet védői sem mindig "sötétzöldek". Szóval reméljük a legjobbakat :)

    VálaszTörlés

Blog Widget by LinkWithin