2014. január 20., hétfő

2014 madara: a túzok

Magyarország hivatalos madara, a túzok 1986 után idén lett ismét az év madara a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél.


Magyarország mellett Európában főképp Spanyolországban, Portugáliában és Oroszországban találkozhatunk vele, azonban az élőhelyek zsugorodásával, széttagoltságával, illetve - a korábban jellemző - vadászatával a populáció is láthatóan csökken. Nem véletlenül került fel az ún. Vörös Listára mint veszélyeztetett faj. (Akit komolyabban érdekel a túzokállomány pontos helyzete, annak ajánlott a hivatkozott lista oldalának felkeresése, amely megtalálható angol nyelven a következő címen: http://www.iucnredlist.org/details/full/22691900/0, de a listáról már mi is szót ejtettünk korábban itt).

A Kárpát-medencében a századfordulón körülbelül 12 000 túzok élt, amiben igazán komoly csökkenés az 1980-as években történt. 1981-től 3 000 alá, 1986-tól 2 000 alá csökkent az összlétszám. Az 1989-es számlálási adatok 1392 madárról szólnak. A Túzok Munkacsoport által az utóbbi években végzett téli és tavaszi szinkronszámlálások alapján Magyarország túzokállománya 1400-1500 példányra tehető.


A Magyarországon is honos nagy túzok az egyik legnagyobb túzokféle (bár a nagy indiai túzok nála is nagyobb), szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. A kakas magassága mintegy 100 centiméter, tömege elérheti a 18 kilogrammot, de a tyúk átlagosan csak 4,5 kg. A nagy túzokra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található, foszlott fehér dísztollszálakból álló bajusz. Háta vöröses árnyalatú barnássárga, fekete és világos harántsávokkal, hogy az éppen költő madarat ne fedezzék fel a ragadozók, hasa fehér, melltájéka világosbarna. Amikor a madár násztollazatot ölt, nyakpajzsa is van. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket hatszögletű szarupikkelyek borítanak.

Kedvenc élőhelyei a mozaikos, gyepekkel és mezőgazdaságilag művelt területekkel váltakozó, jól belátható, erdőkkel nem tagolt területek, gabonatáblák, lucernások. Mindenevő: nagyobbrészt fűfélékkel táplálkozik, de jelentős arányban fogyaszt rovarokat, csigákat, férgeket, különböző magvakat, sőt, néha rágcsálókat vagy kisebb madarakat is. Állati és növényi eredetű táplálékának aránya szezonálisan változó: tavasszal és nyár elején jórészt növényeket eszik, nyár végén (a termés betakarítása és a rovarok mennyiségének növekedése miatt) megnő étrendjében a rovarok aránya, ősz vége felé (a rovarok eltűnésével) megint a növényi táplálék (elhullott magvak, repcelevél) válik kizárólagossá. A fiatal túzokok a felnőtt példányokkal ellentétben eleinte csak ízeltlábúakkal táplálkoznak, és csak fokozatosan térnek át a növényi étrendre. Téli táplálékában nagyon fontos szerepet játszik a repce.


Nem vonuló madár, azonban hidegebb teleken egy kicsit délebbre költözik, eljuthatnak Olaszországba és Albániába is.

A kifejlett kakasok nagy kiterjedésű territóriumot foglalnak el közvetlenül a szaporodási idő előtt. Különböző hangokkal, önmutogató, fenyegető magatartással próbálják megfélemlíteni riválisaikat. A tojóknak jellegzetes tánccal udvarolnak: fejüket hátrahajtják, faroktollaikat felmerevítik, szárnyaikat kifordítják, torokzacskóikat felfújják. Ez a tevékenység a dürgés, amely minden évben az időjárástól függően március végétől május elejéig tart. Fontos tudni még, hogy közel kiegyenlített ivararány mellett is a háremtartás jellemzi a kakasokat.

A tojók többnyire a dürgőhely környékén választanak maguknak fészkelőhelyet, melynél fontos szempont a környező növényzet magassága. A tojó a földön kisebb mélyedést váj, és fűvel béleli ki. Egy fészekalja általában 2-3 szürkészöld, barna foltos tojást tartalmaz. A költési idő 20-28 nap. A csibék fészekhagyók, néhány óra elteltével követik a tojót, ami még 4-6 hétig gondoskodik róluk. A kakasok 4-6, a tyúkok 4 éves korukra válnak ivaréretté. Mivel csak egyszer költenek évente és kevés tojásuk van, ezért reprodukciós képességük nagyon gyenge. 

A poszt lezárásaként pedig következzen egy videó, amin túzokkakas látható a dürgési időszakban:



További hasznos oldalak:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_t%C3%BAzok#cite_note-4
http://www.kmnp.hu/index.php?pg=menu_1118

Az első kép innen, míg a második és a harmadik innen származik.


Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket a Facebookon vagy a Twitteren!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin