2013. július 8., hétfő

Az európaiak 80%-a aggódik a termékek környezeti hatásai miatt

Egy új felmérés eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb európai polgár kész lenne változtatni vásárlási szokásain, és több környezetbarát terméket venni, de sokuk tájékozatlannak érzi magát, és bizalmatlan a gyártók állításaival szemben. „Az európaiak attitűdjei a környezetbarát termékek egységes piacának kialakításával szemben” („Attitudes of Europeans towards building the single market for green products”) elnevezésű felmérés szerint a válaszadók több mint háromnegyede (77%) hajlandó lenne többet fizetni a környezetbarát termékekért, ha megbízna a termék e tulajdonságában. Ugyanakkor az európai polgároknak csak alig több mint fele (55%) érzi úgy, hogy megfelelően van tájékoztatva az általa vásárolt és használt termékek környezeti hatásairól.

Kép forrása: drcharlierocks.com
Janez Potočnik környezetvédelmi biztos a kérdésben így nyilatkozott: „Természetesen mindannyian örülnénk, ha több környezetbarát terméket látnánk a polcokon. A felmérés azonban azt mutatja, hogy a legtöbbünket összezavarják a termékek környezetbarát jellegére vonatkozó gyártói információk, és nem bízunk bennük. Ez nem jó a fogyasztóknak, és azoknak a cégeknek sem kifizetődő, amelyek valóban igyekeznek környezetbarát termékeket kínálni. Különböző vállalkozások és más érintettek bevonásával olyan hiteles tájékoztatáson dolgozunk, amelyet a fogyasztó a vásárláskor valóban igényel. Ez kedvező hatással lesz a piacok fejlődésére, továbbá új innovációs és beruházási lehetőségeket nyit meg a zöld gazdaságban.”

A felmérést az Európai Unió 28 tagállamában végezték el. Az Európai Bizottság megbízásából több mint 25 568, különböző társadalmi hátterű és demográfiai csoportba tartozó alanyt kérdeztek meg anyanyelvükön, telefonos interjú formájában. Magyarországról 1006 embert kérdeztek meg az interjúztatók.

A felmérés végeredményéről, nem a teljesség igényével: az uniós polgárok nagy többsége úgy gondolja, hogy a környezet szempontjából nem mindegy, környezetbarát terméket vásárol-e az ember (89%), és hisz abban, hogy az ilyen termékek ugyanolyan jó minőségűek, mint más termékek (74%). Portugáliában (84%), Máltán (82%), Franciaországban (81%) és Belgiumban (81%) a legnagyobb az emberek bizalma az iránt, hogy a környezetbarátnak feltüntetett termékek kevésbé károsítják a környezetet. Ez a bizalom Németországban (44%), Romániában (46%) és Hollandiában (47%) lényegesen kisebb .

Az európai polgárok valamivel több mint fele (52%) általában megbízik a gyártók által a termékeik környezeti teljesítményéről megadott információkban, de többségük (54%) bizalmatlan azzal szemben, amit a cégek a saját tevékenységük környezeti teljesítményéről szóló jelentéseikben írnak. Leginkább Romániában (40%), Bulgáriában (40%), Görögországban (39%) és Lettországban (37%) vannak meggyőződve az uniós polgárok arról, hogy túlzó vagy félrevezető információkat kapnak. Magyarországon 51%, tehát a válaszadók kicsit több mint fele nem bízik meg a gyártótól kapott információban. Ezt az érzést legkevésbé a máltaiak (17%) és az észtek (20%) osztják. Mindazonáltal sokan (69%) támogatják azt a javaslatot, hogy a cégeknek kötelező legyen beszámolni mind a teljes tevékenységük, mind a termékeik környezeti teljesítményéről.

Az egyén (vásárló, felhasználó) viselkedését mégis talán a következő mutatja legjobban: a válaszadók figyelemre méltó hányada (45%) gondolja azt, hogy élelmiszert a „minőségét megőrzi” dátum lejárta után veszélyes lehet elfogyasztani. Magyarországon ez az arány 70%!

Ez azt is jelenti, hogy nagy mennyiségű, még fogyasztható élelmiszer megy kárba vagy landol nap mint nap a szemétben. Tehát - a statisztikánál és nem a teljes lakosság fogyasztási szokásainál maradva - itthon 100 lejárt termékből 70 a kukában végzi! Svédországban (81%), Ausztriában (77%) és az Egyesült Királyságban (77%) viszont a polgárok több mint háromnegyede tekinti biztonságosnak az élelmiszerek fogyasztását a címkén feltüntetett „minőségét megőrzi” dátum lejárta után is. Ezt a nézetet Romániában (14%) és Litvániában (17%) a polgárok egyötöde sem osztja.


Fotó: http://sjvcleanenergy.org/
A hazai viszonyokra, a jelentés Magyarországra vetített részéről (367-es számmal elérhető itt angol nyelvű, .pdf formátum, 944 KB) még egy kicsit: a válaszadók 31%-a gyakran vásárol környezetbarát termékeket, ami az Uniós átlag felett van, viszont az alkalmankénti vásárlók számában itthon kevesebben vagyunk (-2%). Az, hogy ez minek köszönhető talán a következő kérdésből kiderül: azok az emberek, akik már ráálltak ezekre a típusú termékekre, azok már kitartanak mellettük (barátok, család szerint ez jó/követendő cselekedet), de figyelemreméltó az is, hogy Magyarországon a válaszadók 80%-a szerint a környezetbarát termékekkel jobb terméket kapnak a pénzükért (uniós átlag 55%).

A termékeik pozitív környezeti hatásait kiemelni kívánó cégek számos akadályba ütköznek. Megannyi különböző, kormányzatok és magánkezdeményezések által propagált módszerrel találják szemben magukat, és így többször is fizetniük kell azért, hogy a fogyasztókat környezeti információkhoz juttathassák. Másfelől a tájékoztató címkék sokasága a fogyasztókat is összezavarja, hiszen ez megnehezíti a termékek összehasonlítását. (Egy kis adalék ehhez, bár 2010-ből: elég csak végignézni A környezeti címkézés és a "zöld" közbeszerzés című dokumentumot (megtekinthető itt, .pdf, 2,46 MB) a 19. oldaltól a 35. oldalig, hogy rájöjjünk mennyi címke van fogalomban a világban. Annyi jelölés, hogy ember legyen a talpán, aki világjáróként eligazodik közöttük.)

A zöld termékek egységes piacának kialakításáról szóló közlemény és az egységes uniós módszerek alkalmazásáról szóló ajánlás, melyeket a Bizottság 2013 áprilisában fogadott el (lásd IP/13/310), kísérleti programot indított útjára, melynek keretében az érintettek lehetőséget kapnak arra, hogy a termékek környezeti hatásainak mérésére szolgáló módszerek javításában közreműködjenek. Ez segíthet abban, hogy a környezeti információk összehasonlíthatókká és megbízhatókká váljanak, ami pedig erősítheti a fogyasztók, a vállalkozások, a beruházók és más érintettek bizalmát.

(A bejegyzés forrása az EUROPA portál.)


Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket a Facebookon vagy a Twitteren!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin