Az alábbi, 100. bejegyzést hűséges és mindig vidám tengerimalacomnak, Fügének ajánlom, aki most már örökké gyönyörködhet a Szilas-patak fölött elkúszó naplementében.
 |
| Fügító |
Ha vasárnap reggel, egy kiadós szundítás és a klasszikus vasárnapi (ágyba)reggeli után fog el a vágy a túrázás után, az időszűke miatt célszerű letenni egy hosszabb, komolyabb kirándulás kivitelezéséről. A hirtelen jött ötletelés során ilyen esetben jól jöhet a XVI. kerület határában megbújó Naplás-tó és a környező kaszálós-erdős térség, mely egyszerre közeli és mégis távol van a város zajától, porától. Számtalan módon és közlekedési eszközzel, viszonylag rövid időn belül eljuthatunk a tóhoz és a környező természetvédelmi területhez, így a konformista lustálkodók is részesülhetnek a vízpart és tömött füvű kaszálók nyújtotta élményben. Persze ez a túra nem a klasszikus jólesően megerőltető, hegyet mászok, völgybe kúszok kirándulás, így nem nevezhető klasszikus értelemben vett túrának, inkább csak egy fejszellőztetős sétának, ahol rácsodálkozhatunk a rengeteg fajta réti virágra, rovarra és megfigyelhetjük a területen nagy számban előforduló, meglepően kevésbé rejtőzködő habitusú madarakat.
 |
| Hamar ellágyulhatunk a tóparton |
Éppen ezért ez az útvonal alkalmas egy keményen átdolgozott hét utáni levezetésnek, könnyed vasárnapi sétának, vagy ideális például kutyával kirándulóknak, de kisgyerekes családok számára is tökéletesen vállalható.
Egy kis tó-történet:
A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. és XVII. kerület határában, közvetlenül Cinkota mellett helyezkedik el. A tó 1978-ban a Szilas-patak visszaduzzasztása révén alakult ki, hogy így vegyék elejét a patak áradásainak.
 |
| Szilas-patak - félelmetes zsilip |
A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. Magán a tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta tájvédelmi körzet, mely a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb ilyen védett terület Budapesten. A természetvédelmi terület 3 részre tagolódik:
A Naplás-tó és a közvetlen környéke
A Szilas-patak menti láprétek (Felső és alsó-láprét)
Cinkotai Parkerdő
 |
| Műtárgyak :) |
Eredetileg a Naplás-tó helyén a Szilas-patak árterületének széle völgyében elhelyezkedő, időszakosan vízzel borított láprét terült el, melyből egy mesterségesen kialakított földgát segítségével hozták létre a mai látképet.
A tározómedence létrehozása nagyban hozzájárult a patak menti láprétek fennmaradásához, amelyeket a 19. századtól kezdődő nagy folyószabályozások és mocsárlecsapolások következtében a kiszáradás fenyegetett. Ennek megfelelően a tó nyugati partja maga patakot visszaduzzasztó földgát, melyen a tó felőli rész ki van betonozva, tetején aszfaltozott út fut végig. A többi partrész természetes úton alakult ki azáltal, hogy a víz feltöltötte a gát előtti mélyebb részt.
A Naplás-tó a közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban.
A környező nádas valamint a patak völgyében lévő alsó és felső lápréten kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a struccpáfrány, a szibériai nőszirom, borzas füzike és több orchideaféle, valamint a mocsári tisztesfű, keskenylevelű gyapjúsás és zsombéksás. A tótól északra fűzláp található, mely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható.
 |
| Teknősöket is látni.. |
De a környéken bóklászva nemcsak különleges növényekre lelhetünk, hanem egy szép napsütéses napon láthatunk tarka gyíkokat és mocsári teknősöket napozni, a környező nádasban pedig lencsevégre kaphatjuk a nem kis számban jelen lévő rigókat, zöldikéket. A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén, a tó déli partja mellé telepített Cinkotai parkerdő változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújt otthont.
 |
| Úton a Naplás-tó felé |
Mi az Örs vezér térről HÉV-vel jutottunk ki a tóhoz, bár az alábbiakban felsorolok még pár választási lehetőséget, de ez így szerintem kalandosabb volt. A Cinkotai/Csömöri/Gödöllői HÉV-et választva nem kell mást tenni, csak leszállni a Mátyásföld alsó megállóhelyen, és elindulni a nagy, nyílt kaszáló irányába (Cinkota felé), majd egy kellemes séta során követni a patakot fölfelé (folyásiránnyal szemben), egészen a tóig.
Ezen kívül sokféle útvonalat választhatunk még: többen írták, hogy könnyedén megközelíthető a 276-os busszal (Cinkotai Autóbuszgarázsnál kell leszállni és 20 perc séta) és a 46-os/146-os autóbusszal (Erdei bekötőútnál kell leszállni és 10 perc séta) is, de akinek lehetősége van rá, autóval is kényelmesen eljuthat a tó partjára, ahol még a parkolás is egész jól megoldott az út mentén.
 |
| Ösvény a Szilas-patak mentén |
Azért is előnyös, ha teszünk egy hosszabb sétát a környéken, mert így egyből ráhangolódhatunk a környező élővilágra, hiszen a tó és a környező rét kényelmes ösvénnyel és szépen kivitelezett, kevéssé megrongált, így meglehetősen informatív táblákkal van ellátva.
A 18 táblából álló tanösvény első hat táblája a területet, a nádasokat, az Alsó-láprétet, a kaszálókat, valamint a kemény- és puhafákat mutatja be. A hatodik tábla a tóval és a benne élő teknősökkel foglalkozik, majd jön az árvízvédelem, természetvédelem, tóhasználat, a mezőgazdaság és a természet kapcsolata. Ezt követő táblákon ízelítőt kaphatunk a állatvilág, a láperdő, a szántóföldi növények, vízimadarak, ártéri ligeterdő, kocsányos tölgyerdő életének meghatározó jellegzetességeiből. Az utolsó szakasz megint elkanyarodik a tótól, be az erdőbe. Itt a tűzrakásról, az erdő élővilágáról, az odúkról és a madáretetőkről olvashatnak az érdeklődök. A tervezők a gyerekekre is gondoltak, számukra játékos feladatokkal ellátott, forgatható táblákat helyeztek ki az útvonalra.
 |
| Horgászoknak is ideális |
A Naplás-tó népszerűségét növeli, hogy az év nagy részében engedéllyel lehet horgászni, így nem csak a kirándulók, természetjárók érdeklődését kelti fel, hiszen bőven érkeznek horgászok is a tó úthoz közel eső partján kialakított horgászhelyekre. A tóban fogható halfélék: ponty, amur, csuka, fogassüllő, európai harcsa, balin, compó, keszeg, kárász. A tóparti halőrházban horgásznapijegy-vásárlási lehetőség is adott, naponta 6-20 óráig lehet horgászni, az elvihető nemes halak száma négy, de egyéb halakból 3 kg-os határig lehet szákolni. Éjszakai horgászat május 1-től szeptember 31-ig csütörtök-péntek-szombat, illetve munkaszüneti napokon lehetséges. Horgászok részére bővebb tájékoztató itt olvasható.
Ebből is látszik, hogy a tó számos élményt tartogat az oda látogatók számára, lehet napozni, sétálni, kirándulni, piknikezni, kacsát etetni, horgászni, de akár csak kiülni a fűbe és merengeni, élvezni a napot, a víz illatát. Aki mindenképp részesülni szeretne a civilizáció áldásaiból, betérhet a tóparti szegletben megbújó büfébe, ahol némi rágcsálnivalót, frissítőket, édességet, fagyit lehet vásárolni.
 |
| A fűzerdőből rejtélyesen előbukkanó tópart |
Mivel a tó területe nem túl nagy, ezért mindenképpen ajánlom a környező lápos rét, kaszáló meglátogatását a mérsékelten csörgedező Szilas-patak mentén, hiszen a patak partján megbújó rovar, madár és növény fajok nagy számban kápráztathatnak el minket azzal, hogy itt-ott váratlanul előbukkannak. Az ösvények nem túlzsúfoltak, így lehetőségünk van csippenteni egy kicsit a nagyvárosi magányból, anélkül, hogy több órát utaznánk az óhajtott "zöld" célpontig.
Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket a Facebookon vagy a Twitteren!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése