2013. április 15., hétfő

A tavasz első ízei - A madársaláta

A hosszan elhúzódó, nem kívánatos zimankó okozta hervadt hangulatunkra üde megoldást jelenthet a madársaláta friss, ropogós, sötétzöld leveleivel, melyek nemcsak vidámabbá teszik a téli étkezéseket, hanem béta-karotin tartalma révén hatékony a fáradtság és kimerültség elleni küzdelemben. Éppen ezért mindenképpen érdemes a rukkola és a medvehagyma mellett számításba vennünk az ilyenkor már kapható madársalátát.

Kép innen
A madársaláta (Valerianella locusta), vagy más néven galambbegy saláta, valeriána saláta, vagy mezei saláta a macskagyökérfélék családjába tartozik, melynek 13 nemzetsége közül csak kettő található meg Magyarországon: a macskagyökér (Valeriana) és a galambbegy (Valerianella). A madársaláta őshazája a Földközi-tenger környékére (Olaszország) és Kis-Ázsia területére tehető, Közép-Európában főleg irtásokon, száraz réteken fordul elő, némely területeken szinte gyomnövényként elszaporodott.
Európában Franciaországban a legismertebb, statisztikák szerint ma Franciaország adja a világ termelésének mintegy háromnegyedét, de Hollandiában és Olaszországban is jelentős területeken foglalkoznak vele. A nemzetközi elismertséget XIV. Lajos francia király udvari szakácsának köszönheti. Európa többi részén nem tudott különösebb népszerűségre szert tenni, ami azért is meglepő, mert könnyen, alacsony költségekkel termeszthető, viszonylag igénytelen növényfajta, ezzel szemben élettani hatásai igencsak kedvezők, ráadásul őszi vetésével pont a vitaminhiányos téli időszakban válhatna hasznunkra. Hazánkban  leginkább a budai hegyekben található meg, de volt szerencsém találkozni az aljnövényzetben diszkréten megbújó madársalátával a bakonyi túráim során is.

Kép innen
A madársaláta könnyen termeszthető, alacsony vízigényű egynyári növény (ősszel vetve kétéves növény). Apró termetű tőlevélrózsái kicsiny, sötétzöld csokrot képeznek a talajszinten. Szára felálló, hossza 20 - 25 cm, de elérheti akár a 30 - 40 cm-t is. Csírázás után 2 - 3 héttel étkezésre már felhasználható, dúsan fejlődő tőlevélcsomó alakul ki. A tőlevelek visszás hosszúkás tojásdad alakúak, először mereven felállnak, később visszahajlók, nyélrefutók. A szárlevelek ülők, hosszuk 5 - 6-szor hosszabb a szélességüknél. Mindkét levél széle ép, bár a száron az elágazásoknál levő lándzsás hosszúkás levelek alsó része enyhén fogas lehet. Vékony főgyökerén kevés az oldalelágazás, de ezek elég hosszúak ahhoz, hogy nagy talajréteget átjárjanak, és szárazság idején is elérjék a vizet. A főgyökér a talajfelszínhez közel sokszor elhajlik a függőlegestől és görbülten torkollik a gyökérnyakba.
Ha boltban, vagy piacon szerezzük be leginkább tőlevélrózsák formájában juthatunk hozzá a madársalátához. Ilyenkor azonban érdemes odafigyelni a mosás, tisztítás során, mivel a tőlevélrózsákhoz kapcsolódóan gyökereket, vagy általában kisebb-nagyobb gyökérdarabokat is találhatunk a levelek között.

Kép innen
Apró virágzata álernyős részvirágzatokból épül fel. A csésze virágzáskor csak gyengén fejlett, majd terméséréskor nő meg kissé, ezzel segítve a termés elterjesztését. A virágok pártája aszimmetrikus, kis tölcsér alakú, kékeslilás színű, forrt szirmú és a család nevét adó Valeriána nemzetséghez hasonlóan itt is csak három porzó található. A három termőlevélből fejlődő magház rekeszei közül csak az egyikben van termékeny magkezdemény. A kerekded termés két oldaláról összenyomott, a magot tartalmazó termésrekesz a termés közepén áll, egyik oldalán két meddő üres rekesz, a másikon pedig szivacsos képződmény fogja körül, termésre ránőtt csésze karimája a víz útján való terjesztését teszi lehetővé.

Kép: flickr.com
Mivel nem túl tápanyag-, vagy vízigényes növény, jó eséllyel tartós lakója lehet a kezdő kertészek kertjének is, ha pár tövet meghagyunk majd felvirágozni. Különösebb talaj-előkészítést nem igényel, bár a tápanyagban dús, laza termőközeget több és nagyobb levéllel hálálja meg. A talajmenti fagyok múlásával, március első felében kerülhet sor a magok elvetésére, arasznyi sortávolságban vagy foltszerűen. Nem érdemes halogatni a vetést, mivel túl meleg, nyárias időjárás esetén hamar magszárat fejleszt. Mivel a környezeti tényezőkre nem kimondottan igényes, és a vízhiányos állapotot is jól tűri (a csírázást követően),ezért elmondható, hogy a csírázást követően a gyomláláson és a kapáláson kívül egyéb dolgunk nem is nagyon van vele.

Kép innen
Annak sem kell lemondania a madársaláta tenyészetről, akinek kert helyett csak balkonja, esetleg terasza van, hiszen balkonládában is lehet termeszteni. Sőt, viszonylagos igénytelensége miatt a már "használt", korábbról megmaradt földet is felhasználhatjuk, csupán a nagyobb gyökérmaradványokat kell eltávolítani, és már el is kezdhetjük a vetést. Ősszel akár az üresen maradt ládákba is telepíthetjük.  Balkonládás nevelése esetén a nitrátfelhalmozódás elkerülése érdekében célszerű a megmaradt földek újrahasznosítása, vagy ennek hiányában inkább palántaföldbe vessük a magokat. A magok csírázási ideje 14-25 nap, ezután már nem kell sokat várni a szedésig.

Egy-egy szedhető növényke 5-30 grammos. Ipari termesztése során 1 m2-ről gondos műveléssel 1 - 2 kg salátatermés várható kora tavasszal és késő ősszel a szabadban vagy hideghajtatással a tél folyamán. 
Kép innen
Ez a könnyen termeszthető, visszafogott, egyszerű kis növény azonban valóságos energia és vitaminbombát rejt magában. A madársaláta vitaminokban gazdag, magas a B1, B2 és C-vitamin tartalma, ásványi anyagok közül pedig jelentős mértékben tartalmaz magnéziumot, káliumot, vasat és cinket. A fejes salátánál több C-vitamint tartalmaz, a nyári időszakban C-vitamin tartalma elérheti a 40-100 mg-ot.

A növényvilágban csupán a petrezselyemzöld előzi meg vastartalmát, amely a benne található C-vitaminnak köszönhetően rendkívül jótékonyan hasznosul a szervezetben. Már 10 dkg madársaláta fedezi a normál étrend melletti folsavszükséglet felét, jódtartalma pedig egészen kiemelkedő (100gr/62 mg), de kálium, kalcium, magnézium, réz és cink egyaránt számottevő mennyiségben található benne.

Kép innen
Hatóanyagai segítenek a szervezet természetes védekezőképességének megőrzésében, mivel antioxidánsokban gazdag, lassítja a sejtfalak öregedését. Folsav-tartalma elősegíti a pihentető alvást, és segít az idegesség, stressz okozta panaszok leküzdésében.

Kép innen
Már a legtöbb piacon, nagyobb zöldségesnél és bevásárlóközpontban is megtalálható, azonban míg a hipermarketekben fóliázott dobozokban találkozhatunk vele, a piacon össze lehet futni a frissen termesztett, ömlesztett változattal is, itt ugyanis  tőlevélrózsákat is árusítanak. A válogatás során roppanó, bársonyos felszínű üde, sötétzöld leveleket keressünk. Téli időszakban a levelek színe sötétebb, tavasszal világosabb lehet. A hervadt, sárgás, foltos, megnyomódott egyedek íztelenek lehetnek. Általában kisebb-nagyobb gyökérdarabokat is találhatunk a levelek között, ezért a mosásra különösen figyeljünk oda.

Itt is érvényes, hogy csak az épp eltervezett fogyasztásnak megfelelő mennyiséget szedjük, vagy vásároljuk meg, mivel hűtőben, gondosan tárolva is csak maximálisan 3-4 napig eltartható, de természetesen frissen fogyasztva a leginkább ínycsiklandozó. Óvatosan kezeljük, mert ha összetörik, íze megkeseredik. Kendőbe tekerve 3-4 napig hűtve tárolható.

A madársaláta önmagában vagy más salátával együtt fogyasztható, de emellett nagyon dekoratív díszítőeleme a salátáknak, és a tányéroknak. Íze dióra emlékeztető, enyhén borsos, rendkívül kellemes és pikáns egyszerre, a nagyobb levelek kissé kesernyések.

Kép innen
Felhasználás előtt vágjuk le a gyökereket, távolítsuk el a gyökérdarabokat. Ezt követően óvatosan, de annál alaposabban mossuk át a leveleket hideg vízzel, rövid áztatással mossuk ki a levelek közé keveredett földdarabokat. Legegyszerűbb, ha a salátát tésztaszűrőbe tesszük és így merítjük a víz alá. Gondosan csepegtessük le, ezután máris használható.

Vitamin- és folsavtartalmának nagy részét hő hatására elveszti, ezért a madársalátát elsősorban nyersen fogyasztjuk. A madársalátához könnyű önteteket használjunk, mert a sűrű öntet megtöri a leveleket, így célszerű előbb összekeverni a saláta keményebb textúrájú elemeit és a madársalátát már csak rászórjuk, vagy egy mozdulattal beleforgatjuk a többi közé. Ha salátához adjuk, utolsóként tegyük a keverékhez, sőt ha ecettel vagy citromlével készítjük, hosszabb ideig megmaradnak értékes anyagai. De ezen kívül illik hozzá a fokhagyma, grapefruit, spárga, zeller, gomba, káposzta, zöldbab, paradicsom, ízét jól kiemeli az olaj, dióolaj.

Kiválóan ízesít rizottót, omlettet, burgonya- és céklasalátát, húsokhoz és tengeri herkentyűköz, ráksalátához is ajánlható.

Ha úgy döntünk, hogy főzni szeretnénk a madársalátát, válasszuk a kíméletesebb gőzben párolást, mivel ekkor a színét is megtartja. Alternatívaként leves is jó megoldás, mert akkor a lében elfogyaszthatjuk a kioldódott vitaminokat és ásványi sókat.

Hogy ne csak elméletben csorgassuk a nyálunkat a sok friss zöld után, a  következő bejegyezésben megosztok pár saját elgondolású receptet a már sokat emlegetett szezonális kedvencek felhasználásával.


Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket a Facebookon vagy a Twitteren!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin