2013. március 21., csütörtök

Mindent a medvehagymáról

Elsőként - már vagy ezer éve történt - egy kisgyónbányai túra során volt szerencsém megismerni a medvehagymát. Nagyon megörültem, mivel egyik kedvenc virágom a gyöngyvirág és teljesen felvillanyozott, hogy most egy hatalmas mezőt találtunk belőle, csak a körös-körül terjengő hagyma illatot nem tudtam mire vélni. Aztán persze a gyakorlottabb természetjárók felvilágosítottak, hogy ez bizony medvehagyma lesz, és dörzsöljem csak össze a markomban, kóstoljam meg, mert az enyhén előtörő hagymaillat csalhatatlan ismertetőjegye növényünknek. Azóta persze bárhol, bármikor felismerem :)

A hétvégi piacmustra során meglepődve konstatáltam, hogy örömteli foltként már felütötték fejüket az első medvehagyma csokrok az amúgy elég sivár téli kínálatban, felfrissítve a tavaszi ízek iránt vágyakozó ízlelőbimbókat. Ez a Nyugat-Európában olyannyira kedvelt fűszernövény már a komolyabb fagyok múltával, március közepe-vége felé felbukkan a nagyobb áruházakban, piacokon, bioboltokban, ezzel kényeztetve a város erdei ízekre áhítozó lakosságát. Bár manapság a hazai csúcsgasztronómiában egyre népszerűbb, nem szabad elfelejtkezni a növény felhasználásának évszázados múltjáról,  hiszen levesként, fűszerként, főzelékként, vagy salátának is elkészíthető, de ezzel együtt a medvehagyma gyógyászati felhasználása is sokrétű.

Kép innen
Friss, zamatos íze feldobja az egyszerű kőrözöttet, készíthetünk vele fűszervajakat, a tésztáknak pedig egyenesesen új dimenziót ad, mindamellett, hogy  jót tesz a koleszterinszintnek, a vérnyomásnak és az emésztőrendszernek is. Ebből is látszik, hogy érdemes egy kis időt szánni erre az ezerarcú, ámde mégis szelíden, szerényen megbúvó növényre.

Az egész Európában megtalálható medvehagyma (Allium ursinum) nevét arról kapta, hogy a barnamedvék előszeretettel fogyasztják terméseit, és még a föld alól is gyakran kiássák, de hasonlóképp kedvelik a vaddisznók is. Népies nevén nevezik még kígyóhagymának, poroszhagymának, vadfokhagymának, de emlegetik még salamásként, sási-hagymaként is.
Kép innen
Hazánkban főleg a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen, március elejétől már látható hajtásai vannak nagy kiterjedésű telepeket alkotva terül el az aljnövényzetben. Tömeges tenyészhelye a Mecsek, ahol legkorábban Orfű környékén, illetve a Misina déli lejtőin jelenik meg.


A medvehagyma évelő növény, a nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas, termékeny mulltalajt kedveli. Hosszúkás, megnyúlt buzogány alakú (45 mm hosszúra és 5 mm vastagra hízó) hagymájával telel át, melynek buroklevelei fehérek. Egy tövön belül számos kisebb-nagyobb hagyma szorosan egymás mellett helyezkedik el. A hagymából két nagy, tojásdad, az elliptikustól a széles lándzsásig váltakozó alakú 2-5 cm széles tőlevél fejlődik ki, amelyek kopaszok, fényes felületűek. A külső levél hüvelye hártyás. Levéllemeze általában 15 cm hosszú és 4 cm széles, és sötétebb zöld fonákukat fordítják a nap felé.Erősen fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Virágrügyeit két hártyaszerű, barna buroklevél védi. Ernyős virágzatában a zöldes vagy sárgásfehér virágok április-májusban nyílnak. Termése  három rekeszű toktermés, sok 3-5 mm átmérőjű fekete maggal.

1. kép: Medvehagyma 2. kép: Gyöngyvirág 3. kép: Őszi kikerics (Kép innen)
Ahogy a bevezetőben írtam is, a  levelek formája hasonlít a gyöngyvirág leveleire, ami viszont mérgező, így ha nem vagyunk biztosak, hogy jó levéllel van dolgunk, akkor a kezünk között kicsit össze kell morzsolni. Ha fokhagymaillat árad a tenyerünkről, akkor nem tévesztettük el!

Jó hír, hogy beszerzésére számos alternatíva lehetséges, hiszen megvásárolhatjuk, megtermelhetjük, és össze is gyűjthetjük túráink során, ha jó lelőhelyre bukkanunk.
Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ugyan a medvehagyma nem védett, mégsem szedhető mindenhol, így kirándulásaink során nem árt odafigyelni, mivel a tájvédelmi körzetben gyűjtése csak a természetvédelmi szakhatóság engedélyével lehetséges. 


A 2009. évi, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló XXXVII. törvény értelmében állami erdőben – nem védett területen - mindenki csak saját szükségleteinek megfelelő mennyiségű gombát, gyógynövényt - így medvehagyma-levelet is - gyűjthet külön engedély nélkül. Ennek mértéke nem haladhatja meg a 2 kg/fő-t naponta. Külön törvényi előírás vonatkozik a védett természeti területen (pl. természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park) való gyűjtésre: ebben az esetben bármilyen kis mennyiség szedése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

A medvehagyma kiemelkedő termőterülete a Nyugat - Mecseki Tájvédelmi Körzet területén a Pécs - Komló úttól nyugatra lévő erdőszakasz, ahol a fő útvonalakon hatósági tábla jelzi a terület védettségét, valamint a természetvédelmi őrszolgálat is felhívja a jóhiszemű gyűjtők figyelmét, hogy amennyiben nem rendelkeznek hatósági engedéllyel, akkor a gyűjtést védett természeti területen kívül folytassák. A védett övezetekről készült térkép itt tekinthető meg.


Ha kertünkben szeretnék medvehagymát termeszteni, ez is megoldható, hiszen az utóbbi években kertészeti áruházakban vagy a piacokon is egyre többen árulnak cserepes medvehagyma tövet. A medvehagyma kiváló társnövény a kertben, legtöbb növényre jó hatással van, javítja azok egészségi állapotát, védi őket a kártevőktől és betegségektől. A kertészek mindössze a zöldborsó és a bab esetében figyeltek meg visszaesést, ha együtt termesztették a medvehagymával.

Kép innen
Szaporítása megvetéssel és a hagyma kiültetésével is lehetséges. A töveket a kert árnyékos védett részébe ültessük, ahol a föld humuszos és tápanyagban gazdag. A gyöktörzset vagy töveket ültethetjük a szabadföldbe, de akár egy nagyobb cserép, vagy edény is alkalmas a termesztésére, így a balkonkertészeknek sem kell lemondani a házi medvehagymáról.

A hagymákat júniustól október végéig egy körülbelül 7-10 cm mély árokba ültessük 10-20 cm tőtávolságra úgy, hogy a hagyma csúcsa 4-5 cm mélyen fedve legyen. Ültetés után a melegebb napokon érdemes rendszeres öntözni a hagymákat, nehogy tavaszig kiszáradjanak. Tél végén, az idő enyhültével a nyár végi-őszi telepítés eredményeként tavasszal már leveleket hoz, majd a második évtől elkezd szaporodni, fiókhagymákkal, és a virágzás végén elszórt magvakkal. A várva várt termés betakarítása során, amíg nincs megfelelő számú állomány, addig hagymánként csak egy levelet lehet levenni, így a hagyma további fejlődését nem gátoljuk.


Kép innen
A medvehagyma igencsak szívós növény, igénytelen, kevés gondoskodással is beéri, így nem szabad elfelejtenünk, hogy terjeszkedése meglehetősen erőteljes, ezért ha úgy látjuk, hogy kinőtte kertünket, csak szedjünk ki belőle egy részt ásóval és ajándékozzuk el ismerősöknek, barátoknak.

Ezek után felmerül a kérdés, vajon mi mindent tud az a csodanövény, ami ennyi fáradságot megér, és ilyen sok rajongója van.

Nemcsak illata, hanem farmakológiai jellemzői is hasonlítanak a fokhagyma jótékony hatásaira. A népi orvoslás a medvehagymát termesztett társához hasonlóan felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult hurut súlyosságának csökkentésére, továbbá bélfertőtlenítő, emésztést javító, étvágyfokozó tulajdonsága miatt egyes emésztési panaszok kezelésére alkalmazza.
Kép innen
Szintén népi megfigyelés, hogy a hagyma bőrön történő külsődleges használata (borogatásként, lemosásként) jótékony hatású egyes gombás fertőzések kezelésében. Érzékeny bőrű egyének esetében azonban fokozott óvatosság szükséges, mivel az alkalmazása során bőrgyulladás jelentkezhet bőrkiütés, bőrpír formájában.

A növény szerves kénvegyületeket (alkilcisztein-szulfoxidokat) tartalmaz. A legújabb kutatások szerint a koleszterol-bioszintézist csökkenti. Antibiotikus hatását is kimutatták. Tudományos megfigyelések szerint vérnyomáscsökkentő hatású, lassítja a koleszterin lerakódások kialakulását az érfalban, javítja a végtagok keringését. Szerves oldószerekkel képzett hagymakivonatok a koleszterinszintézist jelentős mértékben (akár 40%-ban) mérsékelték. 

Kép innen
Fontos tudni azonban, hogy enyhe vérlemezke- (trombocita-) összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik, így véralvadásgátló szerekkel történő nagy mértékű fogyasztása nem javasolt, mert a vérzés létrejöttének kockázata fokozódhat. A megnövekedett vérzéshajlam miatt nem szabad hagymát enni műtétek előtt, és csak orvosi felügyelet mellett megengedett véralvadásgátlót, nem-szteroid gyulladáscsökkentőt szedő betegek számára a rendszeres hagymafogyasztás.

Vérnyomáscsökkentő és vérzsír csökkentő hatású, lassítja a koleszterin lerakódások kialakulását az érfalban, javítja a végtagok keringését, C-vitamin tartalmának köszönhetően javítja a szervezet ellenálló-képességét.

Kép innen
Bár a medvehagyma beszerzése manapság már nem helyrajzi kérdés, az időpont bizony nagyon is számít, mivel ez a különleges növény csak a kora tavaszi időszakban lelhető fel. Svájcban kísérletek folytak azzal kapcsolatban, hogy egész évben, folyamatosan termesszenek friss medvehagymát, ez idáig sikertelenül, mivel a növény olyan biológiai órával rendelkezik, amit nem tudnak átállítani.  

A természetes hazai medvehagyma állomány védelméért érdemes egy-egy tőről csak a levelek felét leszedni, mert így a hagyma virágozhat, és a magok elszórása is biztosított marad.

Leveleit tavasszal, a virágzás előtt célszerű leszedni, hiszen márciustól májusig a legfinomabb. Ilyenkor a levelek még kicsik és gyengék, és különösen finom, enyhe fokhagymaízűek. Májusban a levelek íze már jóval erősebb, és a virágzással vagy a levelek sárgulásával ér véget a szezon.

Kép innen
Mivel a medvehagyma íze igencsak emlékeztet a fokhagymáéra, csak nem annyira erős, és nem olyan intenzív az illata, bármi elkészíthető belőle, ami a névrokonából. A tavasz első zöld ízeként ajánlható salátákba, szendvicskrémekbe, szendvicsek, hidegtálak mellé, vagy akár a szedés/vásárlás során a csinos kis csokrokat dézsmálva majszolhatunk is belőle kedvünkre.

Pikáns, mégis szelíd íze miatt eszményi kiegészítője, vagy akár jelleget adó anyaga lehet a omletteknek, péksüteményeknek, tésztáknak vagy fogyaszthatjuk levesként, főzelékként, krémként, húsokhoz, illetve szószként elkészítve. A bazsalikomhoz hasonlóan pestót is készíthetünk belőle: keverjük össze olívaolajjal, sóval, borssal, esetleg kevés parmezánnal.

Kép innen
Főzeléket is készíthetünk belőle, csak arra kell figyelni, hogy a medvehagyma ekkora mennyiségben már kissé csípős, így érdemes spenóttal, sóskával dúsítani. Főzelék készítése esetén a medvehagyma leveleket a spenótlevelekkel együtt főzzük meg, mikor megfőtt, botmixerrel krémesítsük, sózzuk, borsozzuk, majd tejszínnel elegyítsük. A köretként történő felhasználásakor a tört krumplihoz is tökéletes társ, de a nokedlitésztába is bele lehet dolgozni.

Kép innen
Ételkülönlegességként számot adhatunk még a medvehagyma mézről, a medvehagymaborról vagy a medvehagyma teáról is. A medvehagyma méz, nem más, mint méz, amit a mecseki erdőkben a növény virágjáról gyűjtenek a méhész rovarai. A medvehagyma tea házilag is elkészíthető a friss vagy szárított levél leforrázásával, melyet étkezés előtt kell elfogyasztani étvágyjavítás céljából. A medvehagymabor igazi specialitás, mely házilag is előállítható, apróra vágott friss medvehagyma levélből másfél-két maroknyit fél liter száraz borba lehet tenni, ezt rövid ideig vízfürdőn melegíteni-forralni, majd ízesíteni mézzel vagy sziruppal. Zárt edényben állás után érdemes leszűrni, és sötét, hűvös helyen tartani. 

Kép innen
Ugyan a medvehagyma szezonnak nagyjából májusban van vége, de nem kell lemondanunk a különleges ízekről, ha később is szeretnénk ezzel a növénnyel ízesíteni, érdemes néhány csokornyit lefagyasztani, vagy olívaolajban fűszerolajnak eltenni, esetleg felakasztva megszárítani.

Ebből is látszik, hogy ez a szerényen megbújó, tengernyi mezőket alkotó, egyszerű növény valójában milyen sokrétű és mennyi örömet okozhat a még borongósabb tél végi hétköznapokban üde zöld színével. Mivel meglehetősen tünékeny vendég, ezért mindenki használja ki alaposan az elkövetkező heteket, töltődjön fel a medvehagymával!


Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket a Facebookon vagy a Twitteren!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin