2013. február 6., szerda

E-szemét rémálom Kínában

Itthon sokan élnek az áruházak által kínált lehetőséggel, így leadják a megunt és eladni nem kívánt elektromos kütyüjüket. Teszik mindezt úgy, hogy valójában fogalmuk sincs, hová kerülnek a megunt kacatok.


Guiyu (Guangdong tartomány, Kína) helyén egykoron négy kis település volt, ma is szép város lehetne, azonban valamiért arra rendeltetett, hogy az USA-ból és Európából is tömegével fogadja az e-hulladékot, naponta több mint 100 kamionnal. Van itt minden, amit a "fejlett világ már levetett": telefonok, billentyűzetek, monitorok, nyomtatók, autó akkumulátorok és még sok minden, amiben valamikor elektromosság keringett. Itt 60 ezren foglalkoznak azzal, hogy ezeket a kütyüket szétszedjék a legapróbb alkatrészekre, azonban mindezt a szabadban, így a mérgező anyagok gond nélkül mérgezhetik a földet, a vizet. A föld alatti vizek már annyira szennyezettek, hogy ihatatlanok, így a vizet már más településekről hordják Guiyuba: az ólom és réz szennyezettség 371-szer, illetve 115-ször nagyobb a megengedettnél.


A munka a lehető legprimitívebb módon, szinte saját kézzel történik, a művelet során felszabaduló mérgező gázokat nem szívja el semmilyen berendezés (inkább csak a tevékeny ember). Az itt élő emigránsok még így sem panaszkodnak: Xiao Li például soha nem netezett, nem ült számítógép előtt, mégis naponta szedi szét az ehhez szükséges alkatrészek tömegét és keres ezzel durván napi öt dollárt. Ami még így is jobb, mint ha otthonában marad, Szecsuán hegyei között. (A Wikipédia vonatkozó, angol nyelvű szócikke szerint Guiyuban a napi átlagkereset 1,5 amerikai dollár.)


Orvosok vizsgálták az itt élő gyerekeket is: 165 vérét nézték meg. 82%-uk vérében az ólom az egészségügyi határérték felett volt. A fentiek után, mellett ez újabb probléma, hiszen az ólom a gyerekeknél csökkentheti a szürkeállományt az prefrontális kéregben, amely agyi terület a tervezésért, komplex gondolkodásért és megfontolt viselkedésért felelős (további egészségügyi hatásairól itt olvashat az érdeklődő). De az itt élők gyakran szenvednek a gyomor- és nyombélfekélytől, bőrkárosodástól, a nők vetéléstől és megannyi egészségügyi problémától.


Szerencsére az utóbbi pár évben történt egy-két változás is a helyszínen: már rendelettel tiltják, hogy a vezetékekről és áramkörökről tűzzel vagy savval távolítsák el a műanyagot (a vezetékről leégő műanyag szagát már éreztem, itthon is vannak, akik nem egyesével műtik le a fémről a haszontalan részt...), és több mint 800 széntüzelésű kályhát tiltottak be a levegő minőségének javítása céljából, továbbá az Európai Unió is megköveteli az e-hulladék szállításának szigorúbb dokumentálását.

A fentiekről itt egy rövid videó is, angolul, az említett változásokat megelőző időszakról:



A mai fogyasztói társadalom ösztönöz arra, hogy mindenből a legújabb, a legszebb legyen a birtokunkban. Vagy ha még valami kütyünk nincs, akkor már egy kevésbé jobb példány előfordulásával is lényegesen növelhetjük egy társaságon belüli elfogadottságunkat, azonban az újabb és újabb példányokkal már közel sem lehet akkora a siker (egy kis közgáz azoknak, akik ebben a bekezdésben kevés tényt fedeztek fel: Gossen I. törvénye a csökkenő határhaszon elve, amely kimondja, hogy ha egy fogyasztó valamely termékből növeli fogyasztását, akkor a fogyasztás során nyert összhaszon egyre kisebb mértékben nő.) Tetteinktől senki sem védi meg a bolygónkat, így nem marad más, mint hogy nekünk kell gondolkodnunk. Még ha ez olykor kényelmetlen és erőt igénylő is...

(A fényképek forrása a time.com)


Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket a Facebookon vagy a Twitteren!

2 megjegyzés:

  1. én meglátogatta az első alkalom, hogy ezt a blogot, és én nagyon szeretem, és azt találta, hogy nagyon hasznos, én fogom megosztani a barátaimmal, és remélem, hogy tetszeni fog. apprecited és tartsa fel
    Computer Hardware

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük a dicséretet. Igyekszünk, igyekszünk :)

      Törlés

Blog Widget by LinkWithin