2013. január 15., kedd

Hulladékgazdálkodás Magyarországon - minden csupa szemét!

Személy szerint rühellem, ha az utcán szemetet látok. Legyen az csikk, vagy egy fehér papírlap a zöld füvön, mindegy, nem oda való. Ezt így gondolta a múltkor egy, a közelünkben lakó személy is: háza előtt, az autók által parkolónak használt területről összegyűjtötte a közeli gyorsétteremből származó szemetet, majd a kuka helyett átvitte az út másik oldalára, letette az étteremhez tartozó zöld gyepre, majd tesznek vele valamit. Hogy ez a nevelés egy formája-e, nem tudom, nekem nem tetszett ez a megoldás.

Bő egy hónapja történt, hogy Szabó Marcel ombudsmanhelyettes A települési hulladékgazdálkodás válsága című konferenciakötet bemutatóján (a könyv letölthető az Alapvető Jogok Biztosának oldaláról, .pdf formátum, 1,25 MB, szakmai szempontból ajánlom) elmondta, hogy ellentmondásos a válság hatása a hulladékgazdálkodásra. Egyfelől mérsékli a fogyasztást (mivel a korábbiaknál drágábbak a termékek, így ugyanazon pénzmennyiségért kevesebbet vásárolhat  a fogyasztó), és így csökkenti a hulladék mennyiségét, másfelől az alacsonyabb minőségű - és így szennyezőbb - termékek fogyasztása felé tereli az embereket, illetve visszafogja a jogkövető magatartást. Ha például az embereknek a gáz-, villany- vagy vízdíj befizetése nagy nehézségeket okoz, akkor a szemétdíj befizetése még gyakrabban elmaradhat. (Elég belegondolni abba, hogy a villany még csak-csak kell, de a szemetet sokaknak ma még gond nélkül el lehet vinni olyan helyre, ahol "csak" a közterület fenntartóját, a természet védőit, esetleg a túrázókat zavarja.)


Fotó: mme-koka.hu
A 2013. január 1-jén életbe lépett új hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatban két problematikus elemet jelölt meg: nem megoldott az összegyűjtött szelektív hulladékok feldolgozása, és az új szabályozás sem ösztönzi az embereket a hulladék, különösen a nem újrahasznosítható hulladék mennyiségének csökkentésére és a szelektív hulladék arányának növelésére (személyes példa: hiába szeretném a zöld hulladékot valahol szelektíven gyűjteni egy - elméletileg - világváros (Budapest...) "zöld kerületében" a panel sokadik emeletén, nincs semmilyen lehetőség, hogy a közelben bármilyen kijelölt helyre kitegyem, így az a főzések után távozik a többi szeméttel együtt.).

A lerakott hulladék mennyisége Magyarországon hetvenötszöröse a szomszédos, hasonló méretű Ausztria telepein elhelyezettnek - jegyezte meg Szabó Marcel. (Ausztria sok szempontból követendő példa lehet, elég ha elolvassuk a Környezetvédelem városa - Bécs fele zöld című írást, és máris rájövünk, hogy mennyi mindenben van még lehetőségünk fejlődni, például itt van egy nagyon egyszerű megállapítás: "A fenntartható hulladékgazdálkodáshoz vezető legegyszerűbb út, ha nem hagyjuk, hogy hulladék keletkezzen." És erre a fent említett zöld hulladék csak az egyik példa.).


Fotó: eco-discipline.com
A könyvbemutatón elhangzott az is, hogy az új törvény szerint ettől az évtől külön díjat kell fizetni a lerakott hulladékért, kilogrammonként három forintot. Ami összességében évente a kisebb településeknél is több millió forint lehet, a nagyvárosokban több tízmillió, a főváros esetében pedig akár 150 millió is. Ezzel összefüggésben az ombudsmanhelyettes kiemelte: környezetvédelmi szempontból ugyan támogatható ez a díj, de ha magyar viszonyok között eltúlzott a mértéke, akkor fokozhatja az illegális hulladéklerakást.

A konferenciakötetben a Hulladék Munkaszövetség elnöke, Garaczka Sylvia szerint "elengedhetetlen a differenciált szemétdíj kötelező bevezetése, amely lehetővé teszi a társadalmi szempontból igazságosabb teherviselést, követné az arányosság elvét, egyúttal ösztönzőleg hatna a pazarlás, a hulladék csökkentésére. A vonatkozó kormányrendelet a kéttényezős díjfizetési rendszert (alapdíj és mennyiségarányos kezelési díj) már most is lehetővé teszi. A begyűjtött közszolgáltatói tapasztalatok alapján a modell üzleti szempontból is kivitelezhető, a lakosok kedvelik a rendszert, ebből következően szinte minden szolgáltató újabb települések bevonását tervezte. 

A legelterjedtebb megoldás az ürítési gyakoriság szerinti differenciálás, de arra is szükség van, hogy jelenleginél legalább kétszer nagyobb választék legyen az edényméretekben, és a kisméretű edények fajlagos díja ne legyen magasabb. A végső cél egy olyan rendszer elérése, ahol a szemétdíj mértéke ténylegesen a termelődő hulladékot követi". Szintén ő veti fel, hogy a településeken az iparűzési, illetve más helyi adó hogyan sávosítható a környezeti terhelés függvényében. (Nem kell különösebben magyarázni: ha megéri a termelő tevékenységet folytató vállalatnak, akkor ösztönzik a munkavállalót is, aki jó eséllyel még haza is viheti, át is adhatja ezt a mentalitást. Az alábbi videó szerint Pakson megpróbálnak a fentiek szerint, felelősen gondolkodni, tenni a szeméttel kapcsolatban.)




Szabó Marcel felhívta a figyelmet arra is, hogy az előremutató jogalkotói lépések hiábavalók, ha hiányzik a környezettudatos állampolgári attitűd. Példa erre, hogy miközben az ország területének több mint 90 százalékán van lehetőség szelektív hulladékgyűjtésre, az embereknek csak a 10 százaléka veszi igénybe.  Az EU célja az, hogy a tagállamokban 2020-ra a hulladék felét újrahasznosítsák - fűzte hozzá. (Hogy mi lehet eltántorító ok a szelektív hulladékgyűjtésnél: vegyünk egy embert, aki rászánja magát, gyűjtögeti a papírt és üveget, majd a már megfelelőnek érzett mennyiségnél elmegy a legközelebbi szelektív hulladékgyűjtőig (már ha tudja hol van és nem kell kérdezgetnie). Ott sajnos jó eséllyel a következő látvány fogadja: a kukák a helyükön, a feliratok is megvannak, azonban a környezetük tele van üvegcserepekkel és egyéb hulladékokkal, mivel arra rászorulók(?) kipakolták a kukából az értékesnek vélt tartalmat, illetve a lomtalanításig várni nem tudók is oda teszik le a felesleges szemetet. Lehet, hogy mást nem, de engem ez nagyon irritál...)


Fotó: minalunk.hu
A magyar hulladéktörvényt ért uniós kritikákkal kapcsolatban Szabó Marcel elmondta, hogy az EU hulladékgazdálkodási stratégiája több szempontból megkérdőjelezhető, hiszen a rendszerváltás után jelentően megcsappant üvegvisszaváltás ma már többi között az uniós szabályok miatt nehézkes. Az EU luxembourgi székhelyű bírósága ugyanis az áruk szabad áramlásának elvére hivatkozva akadályozza az üvegbetétek kötelezővé tételét. A hulladékfeldolgozásban pedig az EU a regionális központok létrehozását támogatja a helyi megoldásokkal szemben, ami szintén megkérdőjelezhető, már csak a szállítási költségek növekedése miatt is.

Fotó: alternativenergia.hu
Szilágyi László, a konferenciakötet egyik szerzője, LMP-s országgyűlési képviselő a januárban hatályba lépő szabályozásról szólva a bemutatón elmondta: álláspontja szerint a lerakott hulladék után fizetendő díjat túl hirtelen vezetik be, sok esetben nem a környezetvédelmi, hanem a költségvetési szempontok az elsődlegesek (itt nagyon hasonlít az eset ahhoz, amit a környezetvédelmi igazgatás válságjeleiről írtam), továbbá az új szabályozás tulajdonosváltásra, a közszolgáltató cégekben kötelező állami, önkormányzati hányadra vonatkozó rendelkezései zavarokat okozhatnak a szolgáltatásokban.

Szigorúan összegezve a fentieket: ahhoz bizonyos kultúra is szükséges, hogy egy adott ember a szelektív hulladékgyűjtést (és még mennyi minden mást...) az egyén határain túllépő, a köz, illetve a jövő nemzedékei számára fontos célként definiáljon, és ne a dicséretért vagy anyagi érdekek miatt érezze magáénak, hanem mert az számára fontos. Szörnyen egyszerű példák: az egészséges embert nem dicsőítik azért, mert lélegzik a mindennapokban, hiszen az adott tevékenység az élet velejárója, megkerülhetetlen. Ahogy vásárolni is kell, függetlenül attól, hogy kinek mennyi pénze van és azt mire költi. A szelektív hulladékgyűjtés - a realitás talaján maradva - soha nem lesz a Föld, vagy Magyarország/Budapest minden lakosára jellemző, de bárki sokat tehet azért, hogy jobban érezzük magunkat a környezetünkben.

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket a Facebookon vagy a Twitteren!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin