2012. december 4., kedd

A tatai Öreg-tó

Ahogy korábban már írtam róla, a Tatai Vadlúd Sokadalom csábításának engedve látogattunk el az Öreg-tó környékére. Mivel sokáig a Balaton partján éltem, nem illetődtem meg a városképbe ékelődött tó láttán, azonban mégis elképesztetett a történelmi épületek, a víz és az erdő nyújtotta meghittség, összhang.

A tatai Öreg-tó (további képek: Google+)
A tatai Öreg-tó Magyarország legrégibb, árvízvédelmi és halászati funkcióval is rendelkező közel 250 hektáros mesterséges tava, melyet háromnegyed részben körülölel a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be és öt ágon távozik észak felé a városon át. Mai formáját az itt elterülő mocsarak lecsapolásával érték el, az 1740-es években Mikoviny Sámuel, neves vízrendező mérnök tervei alapján.

A tó „öreg" jelzője ma egyértelműen időset, régit jelent. Nem így volt ez évszázadokkal ezelőtt, amikor az „öreg" kifejezés inkább nagyot jelentett, ami illik is a 4,37 millió köbméter térfogatú vízfelületre.

Különlegessége abból adódik, hogy a víz és a tavat határoló erdő harmonikus szőnyegébe csavarva élvezhetjük a kultúrtörténeti és történelmi értékeket, mindamellett az itt élők és a látogatók számára fantasztikus rekreációs és szórakozási lehetőséget biztosít, továbbá a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű természetvédelmi területként telente az érkező vadludak tízezreinek is pihenőhelyet nyújt. A tó kiemelt fontosságú vízi élőhely, ritka madárfajok a vonulási időszakban tömegesen, 40 000 egyednél is magasabb létszámban megjelennek a tó környékén.

Kép innen



A tavon ipari haltenyésztést folytatnak, így minden ősszel az Öreg-tavi Nagy Halászat keretein belül, - amikor a „halakról leeresztve a vizet” - lehalásszák a tavat, majd tavasszal ismét feltöltik. Az Öreg-tavi Nagy Halászat, csakúgy, mint a Vadlúd sokadalom, sokakat vonz, jövőre már mi sem maradunk le róla.


Az Öreg-tó igazi nevezetessége a november utolsó hetében megrendezett Vadlúd Sokadalom, melyen az őszi-téli időszakban ideérkező és itt telelő többezres létszámú lúdcsapatokat köszöntik. A réce és sirálycsapatok mellett a tavon megtalálható jókora populációt figyelhetünk meg a vetési ludakból, nagy lilikből. De a többezres vonulás során találkozhatunk olyan ritka, természetvédelmi szempontból kiemelt vadlúdfajokkal, mint a kis lilik, vagy a vörösnyakú lúd.
A vörösnyakú lúd és a kis lilik hazánkban fokozottan védett, mindkét faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján: a vörösnyakú lúd a veszélyeztetett, míg a kis lilik egy még fokozottabb, a sebezhető kategóriában.
Télen, a nagyobb fagyok idején korcsolyázók veszik birtokba a tó befagyott jegét.
Kép innen
Nyaranta a fesztiválszezon közepén a Víz-Zene-Virág Fesztivál költözik be az Öreg-tó partjára, kihasználva a vízfelületet és a tó partján elhelyezkedő vízi vár nyújtotta festői környezetet. A fesztivál széles programpalettával minden korosztály számára élményeket tartogat, hiszen bővelkedik szakmai, zenés, és szórakoztató előadásokban, bemutatókban, mindemellett az egész napos programként klasszikus kézműves népi és iparművészeti kirakodóvásáron is kutakodhatunk, vagy  akár részt vehetünk a halfőző versenyen is.
Kép innen
A fenti felsorolásból is látható, hogy tataiak élete szinte olyan szorosan a fonódott össze a tóval, mint ahogy a város körbeöleli a vízfelületet, meghatározó része a mindennapoknak és az ünnepi eseményeknek egyaránt. 
Épp ezért csak utólag szembesültem vele, hogy míg egy rövid időre ide látogatónak a tó fantasztikus atmoszférája, az élőhely szépsége tűnik fel, a vendég csak élvezi a víz és az árnyas erdő összjátékát, de nem szembesül a speciális természeti környezet ökológiai problémáival.
A szemlélődő számára az első figyelmeztető jel, hogy a tóban jó ideje tilos a fürdőzés. A tó vizét 1985-ben fürdésre alkalmatlanná nyilvánították és a vízminőségi értékek jelentős ingadozása miatt a szabad strandok megnyitására mindmáig nem kerülhetett sor. Aki mégis megpróbálja, az a szakemberek véleménye szerint örülhet, ha megússza bőrkiütések és hasmenés nélkül, arról nem is beszélve, hogy szembesülhet a vastag iszapréteggel, melynek mélyén még mindig ott pihen a tatabányai bányákból származó szennyeződés.
A tó szennyezettségének számos lehetséges okozóját feltárták már. Az ökológiai egyensúly kialakulásának és stabilitásának nem kedvez az a tény, hogy a tavat minden ősszel szinte teljes egészében leeresztik (mintegy 4,3 millió m3-nyi víz), illetve tavasszal ismét feltöltik, így nem tudnak tartósan megtelepedni a víztisztításhoz elengedhetetlen hínárok, vízinövények és állatok. A vízszintingadozás oka egyrészt az évtizedek óta folytatott lehalászási módszer, másrészt a szakemberek álláspontja szerint a Vár fala is olyan állapotban van, hogy mindenképpen szükséges elvégezni a falak, zsilipek rekonstrukcióját ahhoz, hogy a műemlékben ne tegyen kárt magasabb vízszint esetén a jég romboló ereje.

Az Öreg-tó vízutánpótlását nagyrészt az Által-ér biztosítja (vízgyűjtő területe 521 km2), így a vízgyűjtő terület környezetvédelmi problémái koncentráltan jelentkeznek a tóban. 
Forrás :Wikipedia
Az elmúlt évtizedek átgondolatlan területfejlesztési és iparpolitikája következtében jelentős környezetvédelmi problémák halmozódtak fel a térségben, oly mértékű talaj és vízszennyeződés jutott az Öreg-tóba, hogy abban mintegy 1,2 millió m3 (!!!) szerves anyagban gazdag iszap rakódott le.

A tó ökológiai rendszerének helyreállítása során éppen ezért a legnagyobb munkát a tó kotrása jelentené, hiszen itt közel egymillió köbméter foszforral és nitrogénnel szennyezett iszapot kellene kitermelni. A vízminőség megőrzéséhez a befolyó vizeket több helyszínen is nádasokból, füzesekből és égeresekből álló szűrőmezőkön vezetnék keresztül, mert ezek a vizes élőhelyek megkötik a tónak túl nagy terhelést jelentő tápanyagokat.

A Tatabányai bányák bezárása, a bányavíz kiemelés megszűnése óta jelentősen lecsökkent az Által-ér vízhozama. Ezzel együtt speciális problémát jelezte, hogy a bányászat megszűnése óta lassan a korábbi szintjére emelkedik a karsztvíz szintje, a városi strandfürdő területén újrafakadt forrásokból például naponta 30.000 köbméter víz jut a felszínre. Az így keletkező víztömeg elvezetése jelenleg még nem megoldott, mivel a vizet a csapadékcsatorna hálózatba vezetik el, ezzel a szennyvíztisztítót terhelve, holott megoldásként lehetséges lenne a forrásvizeket az Öreg-tóba juttatni. Szerencsére a problémát már több szervezet is magáénak érzi és az illetékes hatóságok is felismerték az intézkedés szükségességét, így a tatai Öreg-tó megtisztítását és vízminőségének javítását szolgáló tervek elkészítésére együttműködik a városi önkormányzat, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) és az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség. Az együttműködés részét képezi az Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtőjének második ütemű rehabilitációja, mely Európai Uniós támogatások segítségével, a 2014-2020 közötti időszakban valósulhat meg.

Az Öreg-tó ökológiai problémáit mélyrehatóbban feltárta a "Tatai Öreg-tóért" Közalapítvány is, ezért aki részletesebben szeretne belepillantani a tó mindennapjaiban, ellátogathat az alapítvány weboldalára (Frissítés: a bíróság elrendelte a közalapítvány kényszer-végelszámolását, így az oldala már nem elérhető.).

Bár a fentiekből is látszik, hogy a legvidítóbb hely is küzdhet nehézségekkel, az élőhely rekonstrukciós és a ökológiai problémák ellenére az Öreg-tó az első pillanattól kezdve folyamatosan hívogat, visszatérésre ösztönöz minket az erdő illatával, a nádas suhogásával és a tó tükrében visszafénylő kék ég gondtalanságával.


Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket a Facebookon vagy a Twitteren!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin