2012. december 19., szerda

A csodálatos sült gesztenye

Amint beköszönt a korai sötétség és a hűvösebb idő, nem tudok szó nélkül elmenni kedvenc csemegém, a sült gesztenye mellett. Erről szinte azonnal eszünkbe jut a csípős hidegben markunkban szorongatott lélekmelengető papírzacskó, benne a kissé megpörkölődött, szőrös kis gombócokkal, melyek kitartóan csábítanak egy kis majszolásra, így a mostani bejegyzés főszereplőjéről, a szelídgesztenyéről írok pár sort.


Kép innen
A szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa (Castanea sativa) a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafajta, meglepő módon semmilyen rokoni kapcsolatban nincs sem a vadgesztenyével, sem a vízigesztenyével (Trapa natans - Sulyom). A szelídgesztenyének négy alfaja ismert, ezek az európai, kínai, japán és amerikai gesztenyefajták. 



Számos vitát folyattak arról, hogy vajon őshonos-e gesztenye a Kárpát-medencében.
A vizsgálatok és levélkövületek azt bizonyítják, hogy a szelídgesztenye a tölgyerdőkben, mint keveréknövény ősidők óta itt él. Amikor az erdőterületeket művelésbe vették és a tölgyfákat kivágták, de a termést érlelő gesztenyefákat meghagyták, jelentős gesztenyeligetek alakultak ki.

Fája 30 méter magasra is megnő, egyike a leghosszabb életű fáknak. A 200-300 éves fa nem ritkaság, de nyilvántartanak ezeréves gesztenyefát is. A virága jó méhlegelő, a gesztenyeméz különleges csemege. Az apró szemű gesztenyét évszázadokon keresztül nem csak a vaddisznók fogyasztották, de a házi disznókat is ezzel takarmányozták. Azokon a tájakon, ahol a föld alkalmatlan volt a művelésre, a családok számára a gesztenye a gabonát és a burgonyát helyettesítette. A lehullott gesztenyét zsákokban taposták ki tüskés burkából. Egyes helyeken burkostul hordóban tartották, majd füstön megszárították. Volt, ahol megaszalták, és fogyasztás előtt meggőzölték. A gesztenyelisztet vízben, tejben megfőve fogyasztották. Egy fa termése egy fő teljes téli élelmezését megoldotta éhínség idején, ezért is tartották nagy becsben.

Kép innen

Hosszú éveken át - még az internet mindent átszövő korszaka előtt - kerestem a tökéletes sült gesztenye titkát, többnyire sikertelenül. A várva várt eredmény megégett, összepöndörödött, megkeményedett, vagy csak nagy nehézségek árán lehetett kihámozni a kis szőrös burokból, hiába követtem a nagyszülők által lefektetett irányelveket. Próbálkoztam ugyanis nedves konyharuhába tekeréssel, gőzöléssel, cseréptálban sütögetéssel, de csak nem akart sikerülni, egészen mostanáig.

A titok pedig nagyon egyszerű. Olyannyira hogy a különböző weboldalakat túrva szinte a fejem vertem a falba, hogy nem gondoltam rá előbb! De nem szaladok ennyire előre, szépen sorjában leírom a lépéseket, hogy mindenki elsajátíthassa a sült gesztenye készítés minden csínját.

Sült gesztenye

Kellékek:

50 dkg szelídgesztenye
víz
vágódeszka, kés, sütőpapír, magasabb falú tepsi, alufólia

Az első és egyben legfontosabb lépés: a gesztenyéket mossuk meg és áztassuk be minimum 3-4 órára a sütés előtt, de az sem baj, ha mondjuk egy egész éjszakát áznak a vízben. Ha ez a lépés kimarad, kicsi, összeszottyadt, kőkemény darabokat kapunk a végén, tehát mindenképp érdemes alaposan áztatni.  A gesztenyék héját az áztatás előtt és után is bevagdalhatjuk, jelen esetben, mivel nálam elég sokat áztak a kis szőrösök, áztatás után irdaltam.


A második lépésben leöntjük a vizet a gesztenyékről és vágódeszkán, jó éles késsel X-alakban bevagdaljuk a gesztenyék domború felét. Vigyázni kell, hogy ne nagyon vágjunk bele a gesztenyékbe, mert akkor nagyon szétnyílnak sütés közben és kissé kiszáradnak, de egyúttal figyelni kell arra is, hogy alaposan végigvágjuk a héjat mindkét irányba, mert különben sütés után elég nehéz lesz megszabadítani a forró gesztenyéket bundájuktól. 



Ha készen vagyunk a bevagdosással, akkor egy sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük szép sorjában a gesztenyéket, és alufóliával lefedve az előmelegített sütőbe tesszük, majd 200 C-on körülbelül 20 percig sütjük őket. 
Sok receptben szerepel, hogy a sütő aljára ilyenkor lehet egy vízzel teli lábost helyezni, vagy a tepsibe a gesztenyék alá párolási célzattal vizet öntenek, de nálam ezek nélkül is tökéletes lett a végeredmény.



Ha már elkezdett szivárogni a gesztenyeillat a sütőnkből, további 5 percig alufólia nélkül süssük a gesztenyéket, vigyázva, hogy meg ne égjenek és utána már lehet is tálalni az ínycsiklandozó forró sült gesztenyét.



Mindenkinek jó bontogatást kívánok!

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket a Facebookon vagy a Twitteren!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin