2012. november 5., hétfő

A globális átlaghőmérséklet emelkedése - 2. rész

Folytatva az első részben elkezdetteket: a globális átlaghőmérséklet emelkedéséhez az ún. El Nino jelenség is hozzájárul, amely nálunk, Európában kevésbé érezhető, mint mondjuk Észak-Amerikában. Kialakulása 2-7 évenként várható és átlagosan 9-12 hónapig tart, azonban Magyarországon elhanyagolható a hatása, hiszen a körülöttünk található hegyek "megvédenek" minket. 

Normál esetben a tengerfelszín meleg vizét a Csendes-óceán keleti medencéjéből nyugat felé szállítják az Egyenlítő mentén fújó keleties irányú passzátszelek. Emiatt Indonéziánál körülbelül fél méterrel magasabb a tengerszint, mint a chilei vagy a perui partokon. A meleg víz helyére hidegebb áramlik fel az óceán mélyebb rétegeiből, így csökken a hőmérséklet a tenger felszínén, és stabilizálódik a légkör a térségben.


A Déli Oszcilláció két "szélső pontja" nagyobb térképen való megjelenítése

Az El Nino idején gyengülnek a passzátszelek, ezért a meleg víz sem szállítódik a szokványos mennyiségben nyugat felé. Ekkor melegebb az óceán felszíne, több pára kerül a levegőbe. Emiatt óriási esőzések alakulnak ki Dél-Amerikában, viszont gyengül a hurrikánszezon a Mexikói-öbölben, ekkor a világóceán inkább melegíti a légkört, nem pedig hőt nyel el.

Bár az utóbbi években észrevehető a globális átlaghőmérséklet emelkedésének lassulása, azonban az El Nino jelenséghez jövőre még a fokozó naptevékenység is hozzáad (a napfolttevékenység maximuma idején például 0,1 fokkal van melegebb a Földön, mint egyébként), tehát a napállandó (kifejezés meghatározása ezen az oldalon érhető el) változása sem elhanyagolható tény, ezt a szakemberek az ún. "teljes szoláris besugárzás" névvel (rövidítve TOI) illetik.

Fotó: stuff.co.nz
És ha már szót ejtettünk az El Ninoról, nem szabad elfelejtenünk a "lánytestvért", a La Ninát sem, ugyanis utóbbi jelentkezésekor a Csendes-óceán keleti fele lehűl, tehát hatása pont ellentétes a "fiúgyermekkel". Így elmondhatjuk, hogy egy erős El Nino idején a globális átlaghőmérséklet emelkedik, míg a "lánytestvérnél " csökkenés figyelhető meg. (Komolyabban érdeklődőknek ajánlom a következő, a domain alapján német, de magyar nyelvű oldalt: http://www.atmosphere.mpg.de/enid/2__A_f__sz_lrendszerek/-_El_Ni_o__s_SOI_274.html

La Nina idején a keleties passzátszelek megerősödnek, és Dél-Amerika nyugati partjainál a hideg víz feláramlása intenzívebbé válik. A tengerfelszín hőmérséklete 4 Celsius fokkal az átlagos alá esik, stabilizálja a légkört.
Az El Nino és La Nina időszakok közötti átmenetet, továbbá a naptevékenység fokozatos emelkedését figyelembe véve kijelenthető, hogy a következő egy-két évben új rekordot fogunk látni a bolygó átlaghőmérsékletében. A fenti két folyamat (a "gyermekek") ritkán tapasztalható úgy, hogy egyszerre jelentkezik egy mély La Nina és egy erős El Nino. Általában átmeneti időszakok figyelhetők meg a két jelenség között.

Van egy sokadik tényező is, ami befolyásolhatja az átlaghőmérsékletet: a légköri aeroszol, melynek a levegőben, mint gáznemű közegben finoman eloszlott szilárd- vagy folyadékrészecskék együttes rendszerét nevezzük. Ezek a levegőben látható részecskék lehetnek természetes vagy mesterséges eredetűek, előbbire példa a vulkáni por, a pollen, gomba, míg utóbbi a közlekedésből, mezőgazdaságból és ipari tevékenységből, ergo az emberi tevékenységből fakad. A jelen bekezdésben foglalt tényező megítélése a globális átlaghőmérséklet alakításában, komplexitásából fakadóan, eléggé bizonytalan. Ugyanis ezek a részecskék direkt (pl.: szórás, elnyelés), valamint indirekt (pl.: felhőképződés) módon is befolyásolják a légkör hőmérsékletét, hatásuk nem mérhető maximális pontossággal, így a hőmérséklet változásának jóslására legfeljebb becsléseket tudunk adni, egyértelmű választ nem. Akit komolyabban érdekel a téma, annak kezdésnek ajánlom az itt található .pdf dokumentumot.

Fotó: greenprofit.hu
Az elmúlt években a La Ninának, és a gyenge naptevékenységnek köszönhetően a globális átlaghőmérséklet emelkedése lelassult, azonban a két részben taglalt tényezőknek köszönhetően ez a közeljövőben átalakul, ismét emelkedést figyelhetünk majd meg. És hogy mit tehet az egyszerű halandó ez ellen, mert pl. nem akar annyit öntözni nyáron? Bizonyos folyamatokba nem szólhatunk bele, azonban a légköri aeroszolok mesterséges részecskéinek keletkezésében egyértelmű az emberiség felelőssége. Itt lesz igazán érvényes, hogy a sok kicsi sokra megy, és igen önző hozzáállás azzal védekezni, hogy ha a másik nem teszi, akkor nekem sem fontos. Tény: a változás nem megy egyik napról a másikra. De - mindenféle nagyzolás, pátoszi hangnem nélkül - talán vagyunk még a Földön jó páran, akik nem kizárólag a saját profitunkra és kényelmünkre gondolunk.

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek a témába vágó további aktualitások, úgy kövess minket a Facebookon vagy a Twitteren!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin