2014. június 20., péntek

A Természetvédelmi Világszövetség új Vörös listája a kihalással fenyegetett fajok számának növekedésére figyelmeztet

A Vörös lista az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre, és mi is többször hivatkoztunk már rá a blog története során. Értéke felbecsülhetetlen a természeti értékek megőrzésében, a biodiverzitás fenntartásában. Ezt a listát olykor aktualizálni, a "jelenhez" igazítani szükséges.

A háromöves tatu, a 2014-es labdarúgó-világbajnokság kabalaállatának
választott emlős is veszélyeztetett
Ezt tette meg nem is olyan régen a Természetvédelmi Világszövetség, amely a fenyegetett fajok számának növekedésére is felhívta a figyelmet. Az aktualizált Vörös lista szerint több mint 73 ezerre (pontosan 73 686-ra) nőtt a felsorolt fajok száma, és közülük 22 103-at fenyeget a kihalás veszélye (2009-ben más volt a két szám: 47 677 közül 17 291 fajt fenyegetett a kihalás). Azonban ez a szám még mindig nem fedi le a bolygónkon élő fajokat teljesen, így a Természetvédelmi Világszövetségénél célul tűzték ki, hogy 2020-ig a fajokról még teljesebb képet adjon a lista, abban 160 000 faj adatai szerepeljenek.



Az idei összesítés szerint a mérsékelt övi papucsorchidea-formák 79 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. Ennek oka elsősorban a növények természetes élőhelyeinek elpusztítása és a vadon élő fajok kereskedelmi célú begyűjtésének terjedése. A papucsorchidea-formák nemzetközi kereskedelmét egyébként erősen szabályozzák, de mindezek ellenére a Cypripedium lentiginosum orchideafajból kevesebb, mint 100 egyed maradt Kína Jünnan, és Vietnam Ha Giang tartományában, a túlzott gyűjtés és erdőirtás miatt.

Az ötvenedik évfordulóját idén ünneplő Vörös lista idei frissítése megerősítette azokat a jelentéseket, amelyek szerint a jelenleg Földön élő 101 makifajta közül 22 faj kritikusan veszélyeztetett, vagyis a bolygó legfenyegetettebb gerincesei közé tartoznak. Az állatokra a madagaszkári trópusi erdők kiirtása jelent fenyegetést: a politikai bizonytalanság és a növekvő szegénység miatt a szigetországban felerősödött az illegális fakitermelés, és a makik húsért való vadászata is egyre égetőbb problémát jelent.

A Japánban különleges ínyencségnek számító és az ország legdrágább halételeként ismert japán angolna (Anguilla japonica) a veszélyeztetett fajok közé került az élőhelyének elvesztése, a túlhalászat, a vándorlásának akadályozása, a szennyezettség és a változó óceáni áramlatok miatt - olvasható a Természetvédelmi Világszövetség vörös listájának honlapján. Hanyatlása miatt más fajok - úgymint az ausztrál angolna – kereskedelmi értéke megnőtt.

A lista idei összeállításakor a 2014-es labdarúgó-világbajnokság kabalaállatának választott háromöves tatu (Tolypeutes tricinctus) természetvédelmi státuszát is felülvizsgálták. A Brazíliában honos faj egyedszáma több mint harmadával csökkent az elmúlt 10-15 évben, mivel az állatok a természetes élőhelyük mintegy 50 százalékát elvesztették. A háromöves tatu a sebezhető kategóriában maradt.



Első alkalommal vizsgálták meg a vörös lista összeállításához a Kajmán-szigetek nemzeti virágának számító Myrmecophila thomsoniana állományát: a növény a veszélyeztetett kategóriába került. Az idei kiértékelés egy sikertörténetet is felfedett: az Izraeli Természetvédelmi és Park Hatóság erőfeszítéseinek köszönhetően a kizárólag Izraelben élő Yarkon szélhajtó küsz (Acanthobrama telavivensis) halfaj a vadonban kihalt kategóriából átkerült a sebezhető állatok közé. A faj élőhelyét az aszály és az öntözést célzó vízlecsapolás károsította, ám utolsó vadon élő példányaiból 120-at befogtak és a Tel Aviv-i Egyetemen fogságban tenyésztették. Populációjuk igen megnövekedett, miután 9000 laboratóriumban született küszt engedtek vissza helyreállított élőhelyükre a Yarkonba és más izraeli folyókba.

Ha tetszett a bejegyzés vagy szereted a hasonló témákat, úgy csatlakozz hozzánk a Facebookon, a Twitteren vagy Google+ oldalunkon!

A felhasznált kép innen származik.

2014. június 16., hétfő

Vasárnapi filmajánló: Cimborák: Nádi szélben

Korábban már mi is írtunk Homoki Nagy István két filmjéről: a Vadvízország és a Gyöngyvirágtól lombhullásig is méltó helyet foglalnak el a magyar természetfilmezés történetében. Ma az alkotó marad, a stílus változik, amire talán már a címből is lehetett következtetni.


Az 1958-ban forgatott Cimborák: Nádi szélben már a fent említett két filmtől eltérő koncepció szerint készült: itt a film középpontjában az állatok állnak, és úgymond rajtuk keresztül mutatja be környezetüket, a természetet. (A film elején, a stáblistában akad egy munkakör, amit nem tudok mi: "fősátormester". Ha valaki leírná nekem mit takar a titulus, azt jó néven venném.)

Na de pszt, kezdődik a film: "Az ősi láp millió nádszálkatonája szem nem látta, fül nem hallotta titkokat őriz De ha feltámad a szél - melyről még a nádilakók sem tudják honnan jő és hová oson - a hajbókoló sásleveleknek különös meséket susog. Egy vadászgazda házában kicsi kora óta szoros barátságban együtt nevelkedett Fickó, Pletyka és Nimród. Egy szép napon a gyórspostával útnak indították a három cimborát. "Vadászati kiállításra, öt napi vendégszereplésre mentek" - így bucsúztak tőlük. Ám az öt nap - ki gondolta volna - sok sok idővé változott. S a mocsárvilágban mindmáig erről kelnek furcsa mendemondák - a nádi szél szeszélyes útjain..."

De eddig csak a szavak meséltek, most már a képek és a narrátor teszi, drámai belépővel: A Kis-Balaton táján motorhibával küzdő repülőgép, kényszerleszállás, még a levegőben megszabadulva rakományától. Köztük ott van Fickó, a magyar vizsla, Pletyka, a tacskó és Nimród, a vadászhéja. A tacskó sajnos a vízbe hullik, de ekkor jön jól a már kiszabadult vizsla. Hármasban kelnek útra a víz mellett: vándorpatkányt látnak, ahol Plegyka igazolhatja kotorékeb mivoltát. Azonban ez nem ennivaló: pecsenye repül a víz felett, túl messze, de a seregélyek annál közelebb telepednek a fára. Hiába, rájuk meg Nimród nem feni csőrét. A víz mellett jön a kedvenc "beszólásom": így jár aki nőre bízza a haditervét :)

Pletyka és Fickó
De a dramaturg jól végezte a dolgát: az éhség mellé még vihar is jön. (Kis kitérő: annyira szeretem, ahogy az olyan lógó fülű kutyáknak, mint a spániel és a tacskó a szélben himbálózik a füle, orrukkal meg menet közben szúrják a szelet.) Reggelre "ég és föld közé oltárkendőt terít a hajnali béke", új nap indul "nádországban", törpe kócsagokkal, dolmányos varjakkal és bivalyokkal. No meg a vizsla is rájön, hogy a csiga nem túl ízletes falat. De irány a víz: szegény Pletyka rövid lábaival nehezen boldogul a mocsaras környezetben. Bezzeg a kanalasgémek a fészektelepen nagyon is jól érzik magukat. És megtörténik az is, amit nem gondoltam, hogy látok: vizsla ront, igaz segítséggel élő vadra.

2014. június 12., csütörtök

Atlasz a világ környezeti konfliktusairól

Azt hiszem ahogy két ember keveredik egymás mellé, akkor az már magában hordozza a viszály lehetőségét. Mondjuk - sajnos - a mai világban sok ember már önmagával is képes összeveszni, szóval az indító mondatot ezért fenntartással kell kezelni. De a konfliktus világszinten adott, lehet, hogy az emberi civilizáció nem is ment volna viszály nélkül előre? Na de ne filozofáljunk, erre a felvetésre nem kívánok most válaszolni, azonban egy oldal segítségével betekintést nyerhetünk egy, a blog témájába is belevágó globális problémába.


A Földön akadnak olyan helyek (nem egy és nem kettő), ahol környezeti konfliktusok adnak témát a helyi civil szervezeteknek, érdekcsoportoknak. Ezeket a helyeket gyűjti össze az Ejolt (Environmental Justice Organisations, Liabilities and Trade), ami még március elején hozta nyilvánosságra a jelen bekezdésben említett konfliktusok térképes adatbázisát. Úgy gondolom jó indokkal jöttek létre, hiszen a globális erőforrások felhasználása és a népesség növekedésén túl az egész globális termelési lánc: a kitermelés, a feldolgozás, illetve a kitermelt javak rendelkezésre állása, valamint a szennyezés megoszlása ​​egyenetlen a populációk között. Míg a környezeti hatások a kitermelés helyén jelentkeznek, addig a termelés végtermékét a gyártók legtöbbször nem ezen a helyen bocsátják piacra. Sajnos szintén előfordul, hogy a környezeti konfliktusok helyszínén élők tehetetlenek, nem hallathatják megfelelően a hangjukat, míg az Ejolt kifejezetten ezekre a területekre irányíthatja a nagyvilág figyelmét. Az viszont nem is lehet kérdés, hogy ezek a konfliktusok egyre hangsúlyosabbá válnak a szűkülő mennyiségű erőforrásokkal.

De nézzünk is szét a nagyvilágban, amiben a http://ejatlas.org/ oldal nyújt segítséget: a problémás gócpontokat különböző színű pontok jelölik, attól függően, hogy milyen típusú problémáról van szó (ami lehet nukleáris, hulladék- vagy vízgazdálkodási, biodiverzitás és még hat eset). Itt elég sok kapcsoló segítségével szűrhetünk a kölönböző helyek között. Mintegy 100 lehetőség közül választhatunk a keresés során, egy kattintással például globális képet kaphatunk a Föld témába vágó konfliktusairól - attól függően, hogy kit mi érdekel. Például 2013 legfelelőtlenebb vállalata, a Shell jelenleg 22 ilyen konfliktusban érdekelt, míg a Paksra tervezett új blokk építőjének, a Roszatomnak 4 helyen (Törökországban, Finnországban, valamint Indiában két helyen) van konfliktusa a helyiekkel. India már csak azért is "különleges" hely, mert jelenleg 144 olyan esetről tudunk, ahol a gazdasági társaságok kiváltották a civilek/őslakosok ellenérzését.


Az adatbázis alapján könnyen megtudhatjuk, hogy Magyarországon jelenleg öt ilyen konfliktus ad(hat) témát a mindennapokban: ezek a pécsi hőerőmű biomassza-tüzelésű blokkja (amelyet tavaly novemberben adtak át), illetve a szintén pécsi uránbánya-projekt; a paksi atomerőmű bővítése; a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa nyomán indult kártérítési eljárás és a kajászói gazdák sikertelen földpályázata

A három év alatt 100 kutató közreműködésével bővített adatbázis magyar vonatkozású információit Dr. Málovics György, a Szegedi Tudományegyetem docense és hallgatói gyűjtötték és rendszerezték, de az ő közreműködésük másfél éve lezárult. Az ő segítségüknek is köszönhető, hogy a térképen Magyarországról is látható információ, bár hozzánk képest Olaszország a maga egy bejelentett konfliktusával meglepően nyugodt helynek látszik, nem beszélve Csehországról, ahonnan egy esemény sem lett rögzítve. Viszont a Föld másik felén, Brazíliában elképzelhető, hogy genetikailag módosított eukaliptusz kereskedelmére ad engedélyt a kormány, környezetvédők és a génmódosítás miatt aggódók tiltakozását kiváltva.

(Hasznos információ lehet az Átlátszó oldaláról: "Dr. Málovics György, az Akut egyesület tagja, úgy tudja, jelenleg nincs magyar résztvevője a programnak. Ha valaki szeretne hozzájárulni a friss magyar adatok feltöltéséhez, az Ejolt weboldalán is érdeklődhet, de Málovics is szívesen segít a kapcsolatfelvételben.")

Ha tetszett a bejegyzés vagy szereted a hasonló témákat, úgy csatlakozz hozzánk a Facebookon, a Twitteren vagy Google+ oldalunkon!

A felhasznált képek innen és innen származnak.